Kémthrillerek aranykora: miért népszerűbbek most, mint valaha?

A kémek, összeesküvések és titkos küldetések világa újra virágkorát éli. A Netflix és az Apple TV+ sorozatai – például az Éjjeli ügynök (The Night Agent) vagy az Utolsó befutók (Slow Horses) – hatalmas népszerűséggel futnak, és úgy tűnik, minden platformon valami kémkedéssel kapcsolatos történet pörög. A műfaj azonban nem csupán szórakoztat: a modern kémthrillerek tökéletesen reflektálnak korunk bizonytalanságaira.

Ha az utóbbi időben rákapcsoltál egy sorozatra, jó eséllyel találkoztál titkos ügynökökkel, rejtett összeesküvésekkel és árulásokkal. Az olyan sikersorozatok, mint az Éjjeli ügynök vagy az Apple TV+ műsortárában idén debütált Prime Target, a műfaj reneszánszát hozták el. Az Éjjeli ügynök első évada például a Netflix hetedik legnézettebb műsora lett 98,2 millió megtekintéssel.

Miért népszerűek most a kémthrillerek?

A kémtörténetek és összeesküvés-elméletek mindig is a politikai és társadalmi feszültségek lenyomatai voltak. A műfaj népszerűsége a hidegháború, a világégéses konfliktusok vagy éppen a globális kémhálózatok létrejötte idején erősödött meg. Most, amikor a társadalom egyre bizalmatlanabb a kormányokkal és intézményekkel szemben, a kémthrillerek újfent aktuálisak.

Egy 2024-es brit kutatás szerint az emberek 45%-a „szinte soha” nem bízik a kormányban, hogy az a nemzet érdekeit helyezi előtérbe. Az Egyesült Államokban egy 2023-as Gallup-felmérés kimutatta, hogy a kongresszus iránti bizalom mindössze 8%-os. A kémthrillerek ebben a légkörben válnak különösen vonzóvá: a hazugságok és árulások tengerében mindig akad egy hős, aki végül felfedi az igazságot.

Történetek, amelyek visszaadják a hitet

A kémthrillerek népszerűsége részben az egyszerűbb narratíva nyugalmában rejlik. Dr. Justin Spray pszichológus szerint ezek a történetek nemcsak adrenalint és izgalmat kínálnak, hanem megnyugtatnak azzal, hogy a végén mindig kiderül, ki a „jó” és ki a „rossz”. „A sorozatok segítenek eligazodni a bonyolult geopolitikai helyzetekben, miközben biztonságos módon fedezhetjük fel az ismeretlent” – magyarázza a BBC kérdésére Spray.

A modern kémek új arcai

Míg korábban a kémthrillerek – például a 24 vagy a Homeland: A belső ellenség – inkább komor, komoly hangvételűek voltak, a mai műfaj sokkal játékosabb. Az olyan sorozatok, mint a Megszállottak viadala (Killing Eve) vagy a Fekete Galamb (Black Doves), fekete humorral és erkölcsi bizonytalansággal töltik meg a műfajt. A nézők olykor a „rosszfiúkért” is izgulnak, legyen szó bérgyilkosról vagy antihősökről.

A gonosztevők is változtak: a hidegháborús szuperhatalmak helyett ma az emberkereskedelem, a klímaválság vagy éppen a saját kormányunk iránti bizalmatlanság vált a történetek középpontjává. A Fekete galamb például egy magánkémszervezetet állít a középpontba, amelynek szereplői nem is tudják pontosan, kinek dolgoznak – ezzel tükrözve a közélet privatizálódását és a kormányzati szereplők háttérbe szorulását.

A műfaj jövője

A mai kémthrillerek a valóság tükrözésén túl innovatív megközelítésekkel is próbálkoznak. A Netflix például a Mr. & Mrs. Smith újragondolásával még az AI-t is beemelte a történetbe, ahol egy mesterséges intelligencia állhat a rejtélyek hátterében.

A műfaj népszerűsége nem véletlen: az emberek vágynak arra, hogy választ kapjanak a bonyolult kérdésekre, még ha csak fikció formájában is. És miközben ezek a sorozatok sokszor fantáziavilágba repítenek, némi megnyugvást nyújtanak egy egyre zavarosabb világban. Ahogy Michael Denning kulturális történész mondja: „A titkos ügynök visszaadja az irányítást egy olyan világban, amely egyre kevésbé tűnik az emberi cselekvés eredményének.”

A kémthrillerek nemcsak szórakoztatnak, hanem a valóság egy darabját is megmutatják – és úgy tűnik, még hosszú ideig velünk maradnak.