A vadnyugat, mint a kávé, feketén az igazi?

A vadnyugat korántsem volt olyan fehér, mint amilyennek a legtöbb western beállítja. A Netflix új filmje, A vadnyugat törvényei szerint színt visz a műfajba, és nem csak a feketét.

Jeymes Samuel író-rendező nem először festi feketére az amerikai határvidéket: felejthetőre sikerült zsengéjének, a They Die by Dawnnak csupán a koncepcióját karolta fel a Netflix. Samuel a Szemfényvesztők írójával, Boaz Yakinnal összeállva pazar forgatókönyvet hozott tető alá az új filmjéhez, már ami a szókimondó és pergő dialógusokat illeti. A cselekmény terén azonban nem erőltették meg magukat: belezsúfoltak minden westernfilmes toposzt, ami csak eszükbe jutott, a vérbosszútól a bank-, és vonatrabláson át a kisvárosi leszámolásig. Mintha egy filmben próbálnák meg kárpótolni a nézőket a vadnyugat minden kirekesztő ábrázolásáért! Tengernyi klisé alá temetett hőseik pedig majd csak kidumálják magukat valahogy! A recept, úgy tűnik, működik. Az író-rendező jó lóra tett.



A vadnyugat törvényei szerint veszettül szórakoztatóra sikerült.

A film két, egymással rivalizáló gengszterbandáról szól, akik a vérbosszú és a szerelem nevében esnek egymásnak. A főhős, Nat Love a szülei halálát akarja megtorolni ellenlábasán, Rufus Buckon. Amikor hírét veszi, hogy a férfi kiszabadult a börtönből, összeverbuválja a csapatát, hogy így vagy úgy, de lezárja közös múltjukat. Karcsú sztori ez a tekintélyes 130 perces játékidőhöz képest, de ha tekintetbe vesszük a műfajt és a szereplők létszámát, helyre billen a mérleg nyelve.

Nem néznék a szemük közé! – Rufus Buck (Idris Elba), és két főkolomposa, Tódító Trudy (Regina King) és Cherokee Bill (LaKeith Stanfield) Fotó: David Lee – Netflix

Butch Cassidy, Jesse James, Vad Bill Hickok, Doc Holliday, Billy, a kölyök… csupa legendás és közismert név, de a vadnyugatnak megvoltak a maga fekete „hősei” is. Róluk alig szól a vadnyugati kánon. Pedig a cowboyok harmada mexikói vagy fekete volt akkoriban a nyugati határvidéken. Samuel e ritkán hallható nevekkel készített most rendhagyó filmet, de ezzel meg is áll minden történelmi hűség: vígjátékba oltott westernje nem akar hiteles kortabló lenni, a közhelyeket kiforgató paródiája inkább bors a nagy fehér önérzet orra alá. És tiszteletadás a fekete filmek, a blaxploitation mozgóképes oltárán.

A valódi Rufus Buck (középen) és válogatott bandája

Micsoda sztárparádé dolgozik ehhez a keze alá! Idris Elba Rufus Buckja maga a modoros rosszfiú, igazi vadnyugati keresztapa. Tekintetében a bölcsesség párosul a szomorú mindentudással. Vesébe látó pillantása előtt golyóval váj lyukat az emberbe. Vagy fütyörészve karcol keresztet a gyerekek homlokába. Kegyetlenségében testesül meg e vidék vad esszenciája. Elba vonatos belépője igazán „bad ass”, az állkoppantó befejezés pedig drámai mélységet kölcsönöz a karakterének, és emlékezetes keretet a filmnek.

A “szerelembanda”: Bass Reeves (Delroy Lindo), Cuffee (Danielle Deadwyler), Nat Love (Jonathan Majors), Bill Pickett (Edi Gathegi) és Jim Beckworth (RJ Cyler) Fotó: David Lee – Netflix

Jonathan Majors már Lovecraft földjén eltévedve megmutatta, hogy micsoda drámai érzékkel bír. Nat Love sematikus figurájába gesztusaival lehel életet: egyszerre tud gyilkos, vicces és romantikus lenni, miközben vérben forgó szemeit le sem veszi Buck figurájáról. Szülei halálával a lelkébe karcoltak keresztet, amelyet cipelni kénytelen egy életen át. Fényt a sötétbe Zazie Beetz Mary Fields-e lop, akivel se veled, se nélküled viszonyt ápol. Beetz a Deadpool Mázlijaként szambázott be a köztudatba, összetéveszthetetlen hajkoronája azóta is névjegye. Samuel erős női karakterekkel töltötte meg a képernyőt, akik nemcsak saját egzisztenciájuk megteremtésére képesek, hanem kivívják a másik nem tiszteletét is. Beetz Fields-e mellett ilyen Regina King karakán Tódító Trudy-ja vagy akár Danielle Deadwyler folyton kölyöknek nézett LMBTQ-s karaktere is. Cuffee egyébként a Vadnyugat Mulanja: önkéntesként vonult be a szövetségiek hadseregébe, ahol kimagasló katonai érdemeket szerzett. Erről a filmben nem szól a fáma, megmarad e kifürkészhetetlen transznemű titkának. Pazarul megformált csajok (bocs, Cuffee!), akik golyóval vagy bökővel kapják le a fickókat a tíz körmükről.

Love-banda akkor: Bass Reeves, Cuffee, Nat Love, Bill Pickett, Jim Beckworth és Mary Fields

LaKeith Stanfield a Tűnj el!-ben járatta csúcsra, hogyan lehet ellentétes érzelmeket egyszerre megjeleníteni. Azóta a „valami nincsen rendben” mém emblematikus arcává vált. A színész az Oscar-díj közelébe került, amikor beköpte a Fekete Párducok vezérét a Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában. Samuel westernjében játszott Cherokee Billje Doc Holliday fekete alteregója: már legalábbis ami az udvarias kiszámíthatatlanságot illeti. Megnyerő álarca mögött azonban hidegvérű gyilkos lapul. A pontos Bill Pickett és a gyors Jim Beckworth egymás nélkül félkarú óriások: Edi Gathegi és RJ Cyler a humorfelelősök, legjobb pillanataik a film nyitányában kapnak helyet, amikor leszámolnak a rózsaszínre fakult csuklyások vérszomjas hordájával. Cyler kicsit túljátssza a Billy, a kölyök figuráját, de jól áll neki.

Mary Fields és Nat Love (Zazie Beetz és Jonathan Majors) Fotó: David Lee – Netflix

Az első fekete rendőrbíró, Bass Reeves legendás figurájából az Örökkévalókkal most felsült Chloé Zhao készít hamarosan életrajzi filmet. Delroy Lindo marshallja a becsület és a tisztelet szinonimája, aki fekete ikonként kissé kilóg e szedett-vedett gyülekezetből, egészen addig, amíg fegyver nem kerül a kézbe. A vadnyugat törvényei szerint párbajai ütősek és brutálisak, csak úgy lubickolnak a megfestett digitális vérben. Minden tekintetben egyenrangúak velük a film verbális összecsapásai: a szókimondó, modern szleng a megfelelő kontextusba helyezve megidézi az afro-amerikai szubkultúrát és nem utolsó sorban baromira szórakoztató. Vitán felül a legjobb jelenet az elnyújtott filmvégi leszámolás, amelyben valóságos ütközet zajlik le a két banda között. Samuelék, úgy látszik, eltökélték, hogy fölfestik a képernyőre a fekete O.K. Corralt.

Az egyik legjobb leszámolás jelenet: Nat Love és Rufus Buck (Jonathan Majors és Idris Elba) Fotó: David Lee – Netflix

A film zenéje is főszereplővé lép elő. Nincs ebben semmi meglepő, tekintetbe véve, hogy a western producere Jay-Z dalszerző és rapper. A merész filmzene sutba vágja a country hagyományokat: reggae, dancehall, funk, blues és rap adja meg ennek a sajátos vígjátéknak a hangulatát, és nem egyszer a főhőseink is dalra fakadnak a filmben.

Samuel filmje a fekete válasz a klasszikus amerikai, és az olasz spagettiwesternekre. Nincs feltalálva a spanyolviasz: a fekete westernek nem új keletűek, gondoljunk csak Mario Van Peebles Jesse Lee bosszújára; megvan a maguk helye a filmtörténelemben, akárcsak valódi zsiványainak és hőseinek a vadnyugaton. A bosszú, mint arra az albán író, Ismail Kadare a Kettétört áprilisában oly érzékletesen rámutat, egy ördögi kör, amelyből soha nincs kiszállás. A számlát benyújtva pedig nemcsak a kielégülés marad el, hanem újra és újra meg is sebez.

Bányász Attila

 

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print