A sólyom végveszélyben: a történet, amit Hollywood is elhallgatott

A legtöbb embernek Ridley Scott 2001-es filmje, A sólyom végveszélyben ugrik be, ha a mogadishui csatáról hall, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb és összetettebb. A Netflix február 10-én bemutatott új dokumentumfilm-sorozata mélyrehatóan vizsgálja a történteket, és nemcsak az amerikai katonák, hanem a szomáliai túlélők szemszögéből is bemutatja az eseményeket.

A Ridley Scott produkciós cége közreműködésével készült háromrészes sorozat eddig nem látott interjúkkal, archív felvételekkel és rekonstrukciókkal hozza közelebb az 1993. október 3-4-én zajló csatát, amely az amerikai hadsereg egyik legnagyobb kudarcává vált.

Mi történt Mogadishuban?

A csata nem egy elszigetelt összecsapás volt, hanem az Egyesült Államok és az ENSZ által 1992-ben indított beavatkozás végpontja. Az amerikai hadsereg eredeti célja az volt, hogy védelmet nyújtson a segélyszállítmányoknak, mivel Szomália diktátorának, Mohammed Siad Barre-nek a bukása után az ország káoszba süllyedt, és hadurak uralták a területet.

A helyi milíciák közül az egyik legerősebb vezető Muhammad Farah Aydid volt, akit az amerikai erők semlegesíteni akartak. 1993. október 3-án az amerikai hadsereg egy különleges alakulatának parancsot adtak, hogy rajtaüssön egy mogadishui szállodán, ahol Aydid feltételezhetően tartózkodott.

A művelet kezdetben sikeresnek tűnt, a katonák elfogták több vezetőjét Aydid milíciájának, de a kivonulás során a helyzet gyorsan kicsúszott az irányításuk alól. Az utcákon elhelyezett akadályok és a milíciák támadásai miatt az amerikai egységek mozgása ellehetetlenült. A katasztrófa pedig akkor teljesedett ki, amikor két Black Hawk harci helikoptert vállról indítható rakétákkal lelőttek, és a túlélő legénység a földre kényszerült.

A csata következményei

Az amerikai katonák a következő órákban teljes harci káoszban küzdöttek. Többen elestek az összecsapások során, mások kénytelenek voltak civil épületekben meghúzódni, hogy megvárják az erősítést. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy a Delta Force két katonája saját életét feláldozva védelmezte a túlélőket – posztumusz Becsületérdemrendet kaptak az önfeláldozásukért.

Végül október 4-én reggel érkezett meg az ENSZ és az amerikai hadsereg által vezetett mentőakció, amely 100 járművel törte át a várost uraló milíciák vonalait, hogy kihozzák az életben maradt katonákat.

Az akciót Washingtonban és világszerte katasztrofális kudarcnak minősítették. Bill Clinton amerikai elnök rövid időn belül bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Szomáliából. Bár a teljes beavatkozás során becslések szerint 250 000 életet sikerült megmenteni a segélyszállítmányokkal, a mogadishui csata megrendítette az amerikai hadsereg megítélését.

Hogyan mutatja be a történetet a Netflix dokumentumfilmje?

Több mint 30 évvel az események után A sólyom végveszélyben megpróbál egy árnyaltabb képet festeni a történtekről. A három epizód során interjúk készültek az amerikai elit alakulatok egykori tagjaival, akik részt vettek az ütközetben, de megszólalnak szomáliai túlélők is – nők, akik szemtanúi voltak az összecsapásoknak, egykori milíciatagok és egy háborús fotós is.

A dokumentumfilm azt hangsúlyozza, hogy a csata nem csupán egy katonai művelet volt, hanem olyan esemény, amely mind az amerikai, mind a szomáliai túlélők életét örökre megváltoztatta. Míg a Ridley Scott által rendezett A sólyom végveszélyben egy hősiességre és akcióra koncentráló narratívát mutatott be, addig a Netflix sorozata a túlélők perspektíváját helyezi előtérbe.

Miért fontos ez a történet ma is?

A mogadishui csata az egyik legmeghatározóbb háborús konfliktus volt az amerikai történelemben, amely tanulságokkal szolgált a későbbi katonai beavatkozások számára. Az Egyesült Államok azóta sokkal óvatosabban avatkozik be külföldi konfliktusokba, és a katonai stratégák máig elemzik a történteket.

A sólyom végveszélyben nemcsak egy háborús dokumentumfilm, hanem egy emlékeztető arra, hogy a történelmi eseményeket több nézőpontból is érdemes megvizsgálni. A Netflix sorozata lehetőséget ad arra, hogy ne csak a hollywoodi hőstörténetet lássuk, hanem azoknak a történeteit is megismerjük, akik a másik oldalon álltak.