Múlt héten bemutatták a Dűne második részét, ami még nagyobb sikert aratott, mint a 2021-es első felvonás. A premiert követően egy ideig a legmagasabban értékelt film volt az IMDb-n, de még a százezer szavazathoz közel is 9.0-nál áll a számláló. Ennek apropóján összegyűjtöttük néhány érdekességet, amit valószínűleg nem tudtál a Dűnéről.
Denis Villeneuve vezetésével a filmipar végre igazságot szolgáltatott Frank Herbert Dűne könyvének. 1984-ben David Lynch már rendezett a történetből filmet, de az elég hektikusra és nehezen emészthetőre sikerült, így akkor óriási bukta volt. Nem feltétlenül az ő hibája volt ez, szükség volt a technikai fejlődésre, hogy a sci-fi-ben megelevenített világ a maga teljességében tárulhasson a nézők elé. 2021-ben azonban már minden rendelkezésre állt, hogy egy grandiózus, nagybetűs film elvigye a nézőket az Arrakisra. Persze ehhez kellett egy bátor rendező is, aki hozzá mert nyúlni a történethez. Timothée Chalamet és Zendaya főszereplésével pedig egy új kultfilm született. A film nyomán most összegyűjtöttünk kilenc érdekességet, amit lehet, hogy nem tudtál az 1965-ös regényről.
Senki sem akarta megjelentetni a könyvet
23 különböző kiadó utasította vissza a regényt, a legtöbb szépirodalmi kiadó hozzá sem akart nyúlni a műhöz. Végül a Chilton Books, egy kis philadelphiai székhelyű, autós kézikönyvekről ismert cég volt az, amelyik kiadta. Azonban a könyv eladásával megbízott könyvügynökök még ekkor is szkeptikusak voltak, kételkedtek benne, hogy a könyv valaha is jól fog fogyni.
A szerény kezdetek ellenére a Dűne végül több mint 20 millió példányban kelt el – és 12 különböző nyelvre fordították le. Úgy tűnik, végül Frank Herbert nevetett utoljára.
A könyvsorozat tulajdonképpen az iraki politikai eseményeken alapult
A Dűnében Arrakis világa tele van a fűszerrel, egy szokatlan anyaggal, amely hihetetlen sebességgel való utazást tesz lehetővé. Azt mondják, hogy aki a fűszert uralja, az uralja az univerzumot. Az őslakosokat, a fremeneket kiszorították, hogy más hatalmak uralhassák a fűszerkereskedelmet.
Azonban, ha kicseréljük az Arrakist Irakra, a fűszert benzinre, az univerzumot pedig gazdaságra, akkor már nem egy sci-fiben vagyunk, hanem a Közel-Keleten, az 1970-es évek gázválsága idején.
Nem véletlen, hogy a Dűnében szereplő emberek közel-keleti öltözéket viseltek és a nevük is erre a régióra emlékeztetett. Egy finom jelzés volt ez a könyv történetét ihlető valós eseményekre.
Mielőtt a Dűne megjelent, Frank Herbert politikai beszédíróként dolgozott
A politika ugyanis nem állt távol Herberttől, 1950 és 1960 között négy politikai kampányban dolgozott beszédíróként – és mindegyik kudarccal végződött.
Az oregoni mozgó homok, több vallás és a pszichedelikus gombák ihlették meg Herbertet
A droghasználat talán annyira nem meglepő, hiszen a ’60-as és ’70-es évekről van szó. Egy interjúban Herbert nyíltan bevallotta, hogy a gombák segítettek neki kitalálni a fűszer koncepcióját.
Emellett Herbertre a vallások is nagy hatással voltak írás közben, így a zen buddhizmus és a keresztény Biblia. (Az olyan istennevek, mint Zensufi és Zensunni lényegében elég árulkodóak, nem igaz?)
Az oregoni homokdűnék mint inspirációs forrás azonban talán egyike azoknak a Dűnével kapcsolatos tényeknek, amit talán kevesebben tudnak. Amikor Herbert hallott arról, hogy az oregoni homokdűnék kiirtják a vadon élő állatokat, elkezdett utánajárni a témának. A dűnék a maguk módján gyönyörűek voltak, és bizonyos mértékig segítettek neki abban, hogy később megalkossa Arrakis világát.
A Fűszerbolygó volt a Dűne egyik első igazi vázlata
Kevés olyan tény van a Dűnével kapcsolatban, ami ennyire kíváncsivá tesz. Volt egy Dűne a Dűne előtt, és kevesen jutottak el odáig, hogy a teljes történetet megismerhessék.
A Dűne megírása előtt Herbert már eljátszott egy Dűne-szerű világgal a Fűszerbolygó című történetében. Ebben a rövid történetben egy 8 éves fiú és az apja egy Arrakishoz hasonló világban éltek. A cselekmény a függőségről (fűszer), az arisztokrácia megdöntéséről szól és a Dűnéhez hasonló témákat boncolgat. A művet azonban elkaszálták, és végül a Dűne jelent meg helyette.
A Dűne gyermekei az első sci-fi könyv, amely a New York Times bestsellere lett mind kemény-, mind puha kötésű változatban
A Dűne egyik folytatásának, a Dűne gyermekeinek jutott az a megtiszteltetés, hogy 1976-ban felállíthatta ezt az új rekordot. Maga az eredeti könyv is nagy sikert aratott, és hozzájárult ahhoz, hogy Frank Herbert 1966-ban Nebula-díjat kapott.
A sci-fi világ egyik legnagyobb hatású filmje Alejandro Jodorowsky Dűne című, sztárokkal teletűzdelt adaptációja volt… de sosem mutatták be
Úgy tartják, ha elkészült volna, Jodorowsky Dűnéje minden idők egyik legjobb filmje lett volna (bár az ilyen kijelentéseknél kérdéses, hogy mire alapozzák ezt). Az azonban bizonyos, hogy rengeteg művész vett részt a projektben, többek között Salvador Dali, H.R. Giger, a WHO (a zenei aláfestésért), valamint Steve O’Bannon forgatókönyvíró. Az előkerült koncepcióvázlatok közül egyértelmű, hogy vizuálisan látványos dolog lett volna. A film később a Dűne más adaptációira is hatással volt, több más nagy sci-fi franchise mellett.
A mozik szószedetet osztogattak David Lynch Dűne filmje mellé
Lynch hírhedt buktája 110 százalékban érthetetlen mindenki számára, aki nem olvasta a könyvet. Ezt felismerve a mozik elkezdtek oldalnyi mellékleteket adni a mozilátogatóknak, hogy segítsenek elmagyarázni a Dűne szövevényes háttértörténetét. Úgy tűnik, ezek nem segítettek Roger Ebertnek kritikusnak, aki csúnya, strukturálatlan, értelmetlen kirándulásnak nevezte a filmet minden idők egyik legzavarosabb forgatókönyvének homályos birodalmába. Aú!
A Szaturnusz egyik holdjának összes síkságát a Dűne-sorozatban szereplő bolygókról nevezték el
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán nevű égitesten van néhány érdekes geológiai képződmény, ezeket planitiáknak (alacsony síkságok) hívják, amelyek mind a Dűnében szereplő bolygókról kapták a nevüket. Az elsőként felfedezettet most Chusuk Planitia néven ismerik, a fiktív (és zenei irányultságú) Chusuk bolygó tiszteletére.
