Pálmaolaj, szarvasmarha, szójabab – erdőtüzek, amiket az emberi tevékenység lobantott lángra

Szibéria, Indonézia, Brazília – az idei nyár a tűzvészekről szólt. A mostani katasztrófák azonban az erdők öntisztulását segítő, természetesen előforduló tüzeknél sokkalta nagyobbak, intenzívebbek és pusztítóbbak voltak.

A bolygó a szemünk láttára borul lángba, ennek okozói pedig az emberek. Nem érdemes vádaskodni és hibáztatni, de az emberiségnek szembe kell néznie a tényekkel, hogy milyen hatással van a tevékenységünk az élőhelyünkre, és hogy közös erőfeszítéssel min kellene változtatnunk.

Hiszen én nem is használok pálmaolajat! Sosem láttam, sosem vettem! Pedig minden otthonban ott van, a konyhában vagy a fürdőszobában samponnak, mosogatószernek, margarinnak álcázva, miközben az emberekben fel sem merül, hogy pálmaolajjal érintkeznének.

Amíg itthon Facebook csoportok alakultak a pálmaolaj bojkottjára, addig Indonézia – Malajziához csatlakozva -, a világ legnagyobb pálmaolaj előállítója és fogyasztója betiltotta azokat a termékeket, amelyek csomagolásán szerepel, hogy pálmaolajmentes, mivel ez aláássa az indonéz pálmaolaj versenyképességét, amit az ország gazdaságát veszélyezteti – mondta Penny K. Lukito, az indonéz élelmiszerbiztonsági hatóság vezetője. A döntést arra alapozták, hogy ezeket a termékeket drágább üzletekben árulták, így azt a benyomást kelthették vele, ‘egészségesebbek’, ezért illegálissá tették őket.

Pálmaolaj – veszélytelennek hangzik, akkor mi a gond vele?

Malajzia és Indonézia együttesen a világ pálmaolaj készletének 85%-át adja. A pálmaolaj egy növényi olaj, a pálmafából nyerik ki, előnye, hogy olcsó és sokféleképpen használható. Veszélytelennek hangzik, és a probléma nem is önmagában az olajjal van, hanem azzal, ahogyan az ember használja. Mivel olcsó, rengeteget használunk belőle, a kozmetikumoktól kezdve az élelmiszereken át mindenbe kerül, és a barátságosan csengő, jól marketingelhető bioüzemanyag egyik legfontosabb összetevője – 2017-ben az EU-ban a 7,7 milliárd tonna pálmaolaj 61%-át energiára (bioüzemanyag, hő stb.), 39%-át pedig élelmiszerekben, kémiai készítményekben és állateledelként használják. A termesztésükhöz iszonyatos mennyiségű földterületre van szükség, jelenleg 27 millió hektáron – 270 milliárd négyzetkilométer – termesztenek pálmaolajat a Földön, és ehhez az őserdőből harapnak ki újabb és újabb darabokat – a legolcsóbb és leggyorsabb módja ennek az erdő felégetése. Az esőerdő talaja azonban nem megfelelő minőségű a mezőgazdaság számára, gyorsan kimerül, így az ültetvényeket folyamatosan mozgatni kell. Nemrég a Julka.hu magyar zero waste webshop gyűjtötte össze a pálmaolaj származékok megjelöléseit, így az összetevők listáját ellenőrizve te is elkerülheted a pálmaolaj tartalmú termékeket.

Az indonéz őserdők, akárcsak az Amazonas, a világ legsokszínűbb ökológiai rendszerei, de az élőhelyek folytonos csökkenése és a tűz egyéb hatásai, például a füst, nemcsak, hogy veszélyt jelentenek vagy fenyegetik, de ebben a percben is pusztítják az élővilágot. Mára 70 ezer orángután maradt Dél-Ázsia erdőiben, és a becslések szerint 10 év múlva teljesen kipusztulhatnak – ha nem változtatunk nagyon gyorsan. A problémát tetézi, hogy Borneó, a világ harmadik legnagyobb szigete, amely egyszerre ad otthont a világ egyik legrégebbi esőerdejének és az orángutánoknak, három ország, Indonézia, Malajzia és Brunei osztozkodik rajta, az ember által felrajzolt mesterséges határokkal felszabdalva és külön joghatóságok alá sorolva a természetszerűleg egységes térséget. A különböző érdekek összefeszülése csak még inkább megnehezíti az esőerdő megóvását.

Pillangóeffektus

Brazília is elkezdett már pálmaolajat termelni, de ebben a térségben az egyik fő problémát a marhatenyésztés és hozzá kapcsolódóan a vágóállatoknak szánt szójababtermesztés jelenti. Miért olyan helyen tenyésztenek marhát, ahol az adottságok egyáltalán nem megfelelőek? Az Amazonas nem az Alföld, ahol a gulyák napokig békésen menetelhetnek és legelhetnek anélkül, hogy bármi, főként fák az útjukba állnának.

Brazília a világ második legnagyobb marhahús exportőre, 2012-ben 264 822 tonna húst szállítottak a világ számos pontjára, ami 1 220 316 millió dollár eladást generált. Amíg ilyen volumenű a nemzetközi piaci kereslet a brazil marhákra, addig sajnos akárhány gyűjtés születhet a Facebookon, a farmerek a profit reményében fel fogják égetni az Amazonast, hogy minél több hely legyen a marhák legeltetésére, ahogy arra a brazil elnök, Bolsonaro is biztatja őket.

A globalizációval összekuszált ok-okozati hálóban a gazdasági folyamatok hatással vannak egymásra, hogy a környezet változásai is: ha Európában vagy a Közel-Keleten brazil marhát eszünk, akkor Brazíliában kivágják az esőerdőt, ha kivágják az Amazonas-medence fáit az a bolygó klímájára is hatással lesz, és ezt Európában is megérezzük. Minden mindennel összefügg, és ahogy a felelősség, úgy következmények elől sem bújhat el senki.

A világ vezetőit nem érdekli a környezetvédelem

Trump köztudottan globális felmelegedés tagadó, Bolsonaro hat hónapja lépett hivatalba, de 88%-kal nőtt azóta az erdőirtás Brazíliában az előző évhez képest, Oroszországban pedig hetekig lángoltak az erdők, mégsem tettek ellenük semmit. Szibériában 10 ezer négyzetkilométernyi erdő ég már hetek óta, azonban hosszú ideig hagyták szabadon tombolni a tüzeket, mert ezek az úgynevezett ellenőrzött zónákba estek, ahol sem lakossági, sem ipari létesítményt nem fenyegetnek, így „kevesebb anyagi kár”, mint amit a költséges oltással meg kellene menteni. A rekordhőséget teszik felelőssé a megszokottnál intenzívebb és nagyobb tüzekért, amelyek füstje a 100 km-re fekvő településeken is elszürkítette az eget. Ez a hozzáállás mutatja, hogy a világ legnagyobb országainak vezetői mennyire nem tartják fontosnak a környezet védelmét. Ahogy egy ismeretlen eredetű, de feltehetően indián közmondás tartja,

amikor az utolsó fát is kivágják, az utolsó halat is kifogják és az utolsó folyót is megmérgezik, az emberek akkor fognak rájönni, hogy a pénz nem ehető.

Bármilyen drámai is a megfogalmazás, a lényeget fogja meg, szükség van fákra, tiszta levegőre és folyókra ahhoz, hogy működjön a gazdaság, és hogy egyáltalán, legyenek emberek, akik megvásárolják a termékeket.

Vannak azonban olyan emberek és szervezetek, akik nem nézik tétlenül ezt, és tesznek az ellen, hogy minél több zöld borítsa a bolygót. Következő cikkünkben őket fogjuk bemutatni!