Az elmúlt 50 évben átlagosan 70%-kal csökkent a bolygó állatállománya az emberiség miatt

Az 1970-es évek óta a bolygó állatállománya átlagosan 70 százalékkal csökkent, köszönhetően az emberi tevékenységnek – hívja fel rá a figyelmet a csütörtökön megjelent WWF riportja, ami korábbi, 2018-as adatokat vett alapul.

A Zoological Society of London 2018-as adataira hivatkozva hívta fel a figyelmet a World Wildelife Fund (WWF) arra a problémára, hogy az erdők kiírtása és az óceánok, tengerek szennyezése miatt drasztikusan csökkent a Föld élővilágának sokszínűsége és mennyisége – áll a szervezet által kiadott Living Planet Reportban. Ez a „komoly zuhanás… eláruja nekünk, hogy a természetes rend felbomlik, és a természeti világ kiürül” – mondta Andrew Terry, a Zoological Society of London természetvédelmi és politikai igazgatója. Két évvel ezelőtt ez a szám még 68% volt, négy évvel ezelőtt pedig 60%.

Számos kutató úgy véli, hogy a hatodik tömeges kihalás korszakát éljük – ez a legnagyobb a Földön a dinoszauruszok óta –, és ezt egyértelműen az emberek okozzák.

A jelentés 89 szerzője arra buzdítja a világ vezetőit, hogy kössenek ambiciózus megállapodást a COP15 biodiverzitási csúcstalálkozóján idén decemberben Kanadában, és csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, hogy ebben az évtizedben 1,5 C alá tudja az emberiség szorítani a globális felmelegedést, ami hozzájárulhatna a féktelen természetpusztulás megállításához.

A Living Planet Index 5230 állatfaj 32,000 populációjának globális elemzését egyesíti, hogy megmérje a vadon élő állatok mennyiségében bekövetkezett változásokat a kontinensek és a taxonok között.

Az erdőirtás, az emberi kizsákmányolás, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás voltak a veszteség legfőbb okozói.

A latin-amerikai és a karibi térség szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket, ezeken a helyeken vadállomány mindössze öt évtized alatt 94%-kal csökkent, és különösen elkeserítő ez, hogy itt található a bolygó legnagyobb esőerdője, az Amazonas, ahol az erdőirtások következtében nemcsak a fák tűnnek el, hanem a fauna is.

A második legnagyobb esés Afrikában következettbe, itt 66%-kal csökkent a vadállomány, ezt követi Ázsia és a csendes-óceáni térség 55%-kal, Észak-Amerika pedig 20%-kal. Európában és Közép-Ázsiában 18%-os csökkenés következett be. A jelentés szerint a teljes veszteség Európa, Amerika, Afrika, Óceánia és Kína népességének eltűnéséhez hasonlít.

„A tudomány, a katasztrofális előrejelzések, a szenvedélyes beszédek és ígéretek, az égő erdők, a víz alá süllyedt országok, a rekordhőmérséklet és a kitelepített milliók ellenére a világ vezetői továbbra is hátradőlnek, és nézik, ahogy világunk a szemünk előtt ég el” – mondta Tanya Steele, a WWF-UK vezérigazgatója. „Az éghajlati és természeti válságok nem olyan távoli fenyegetések, amelyeket unokáink még felfedezésre váró technológiával oldanak majd meg.”

Az eredmények nagyjából megegyeznek a WWF legutóbbi, 2020-as értékelésében szereplő eredményekkel, a vadon élő állatok populációinak mérete továbbra is körülbelül évi 2,5%-kal csökken, tette hozzá Terry. „A természet nagyon nehéz helyzetben volt, és még mindig nehéz helyzetben van” – mondta Mark Wright, a WWF-UK tudományos igazgatója. „Nagyon úgy tűnik, hogy a háború elveszett.”

A jelentés szerint a földhasználat változása még mindig a legfontosabb mozgatórugója a biológiai sokféleség csökkenésének bolygószerte.

Mike Barrett, a WWF-UK tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója a következőket mondta: „Globális szinten a tapasztalható csökkenést elsősorban az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása okozza, amelyet a globális mezőgazdasági rendszer, valamint az érintetlen élőhelyek élelmiszertermelő területekké történő átalakítása okoz.” A kutatók hangsúlyozzák, hogy az állatok egyre nehezebben tudnak közlekedni a szárazföldön, mivel az infrastruktúra és a termőföld akadályozza őket.

A jövőbeni hanyatlás nem elkerülhetetlen – hangsúlyozzák a szerzők, akik a Himaláját, Délkelet-Ázsiát, Ausztrália keleti partjait, az Albertine-hasadékot és az Afrika keleti hegységét, valamint az Amazonas-medencét sorolják a kiemelt területek közé.

Robin Freeman, a ZSL mutatói és értékelési osztályának vezetője szerint egyértelmű, hogy az emberiség az élet alapjait erodálja, és sürgős cselekvésre van szükség. „Ahhoz, hogy lássuk a biodiverzitás csökkenési görbéjének meghajlását… ez nemcsak a megőrzésről szól, hanem a termelés és a fogyasztás megváltoztatásáról – és az egyetlen módja annak, hogy ezt törvényileg szabályozzuk vagy életre hívjuk, az az, hogy világosan mérhető célokat tűzünk ki magunk elé, amelyek a bőség helyreállítását, a kihalás kockázatának csökkentését és a kihalás leállítását kéri a decemberi COP15-ön.”

Az egyik legnagyobb kérés a decemberi montreali eseményen valószínűleg a globális természetvédelmi erőfeszítések finanszírozásának növelése lesz. „Kérjük a gazdag nemzeteket, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást természetünk védelme érdekében” – mondta Alice Ruhweza, a WWF afrikai régiójának igazgatója.