Az élet értelme maradandót alkotni: beszélgetés Schenker Tamással

Sakkozó berkekben Schenker Tamás nevét mindannyian jól ismerjük, és tudjuk, milyen hatalmas emberi teljesítménnyel hozta létre a Budapesti Sakkmúzeumot.

A sakkrelikviák folyamatos beszerzése révén magángyűjteményét egy élet munkájával muzeális értékűvé gyarapította. A sakkbélyegektől kezdve, érem-, képeslap-, festmény-, fénykép-, kézirat- és autogramgyűjteményen át a magyar programmal futó sakkgépig felölel mindent, ami a sakkal kapcsolatosan fellelhető hazánkban.

A Budapesti Sakkmúzeumot külföldön is jól ismerik, egyrészt a 30 ezer darabból álló lebilincselő sakkfilatéliai gyűjteménye okán, másrészt a közel 100 különböző sakkórából álló bámulatos gyűjteménye révén.

A világ egyik legkisebb, néhány milliméteres bronzból esztergált bábokat tartalmazó sakk-készlete is része a különleges kollekciónak. Jól megfér a gyűjteményben a tradicionális művészi értékkel bíró hollóházi sakk-készlet, ahogy a modern művészeti irányt reprezentáló 2500 darab autóalkatrészből megálmodott sakk-kompozíció is.

Kép: Schenker Tamás

Milyen életút vezetett el téged a Budapesti Sakkmúzeum látrehozásáig és az önerőből történő felfuttatásáig?

Schenker Tamás: 1948-ban születtem. 18 éves koromig Kunhegyesen éltem. 13 évesen egy neves sakkozóval játszott szimultánomat követően jött meg a vérpezsdítő motivációm a sakkozáshoz. Sakkönyvekhez ugyan nem jutottam, de a lelkesedésemnek köszönhetően mégis sikerült fejlődnöm, így lettem gimnáziumi bajnok, majd megyei középiskolás bajnok. 1967-től Budapesten folytattam a tanulmányaimat. Először a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, majd a Közgazdasági Egyetemen szereztem diplomát. Sakkozni az MTK-ba Kluger Gyula ajánlásával kerültem, ahol a csillagos első osztályú minősítésig jutottam el. Innen később kikért az akkori munkahelyem, a MEDICOR MŰVEK S.E. sakkszakosztálya. Majd még egy sakkoktatói végzettséggel is gyarapítottam okleveleim számát. A Levelezési Sakkhíradóban vezettem sakkfilatéliai rovatot, ami már előjele volt a később tovább kiteljesedő érdeklődési körömnek, ugyanis az aktív sakkpályafutásom után az érdeklődésem a sakkozással kapcsolatos tárgyak gyűjtése felé fordult. Lassacskán a vágyam a gyűjtemény gyarapítására bennem égő tűzzé változott, mindent elsöprővé vált, és sikeresen bővítettem a hobbi kollekciót múzeumi szintre. Ehhez persze évek, évtizedek kellettek, valamint sok együttműködő partner, és legfőképpen a feleségem támogatása. Mostanra már a személyekhez kötődő tárgyakban is gazdag anyagunk van. Maróczy Géza kézirataitól Asztalos Lajos, Bilek István és Krizsán Bilek Edit emlékein át, a közelmúlt vezéregyéniségei és sakk hírességeivel kapcsolatos dokumentumokig számtalan bámulatos emléket őriz a múzeumunk. Sokak számára különösen meghökkentőek a vak sakkozóink készletei és órái.

Miért fontos számodra a Budapesti Sakkmúzeum?

Schenker Tamás: A magyar kötődésű sakkrelikviák gyűjtése életem céljává vált. Fontosnak érzem, hogy a következő nemzedékeknek biztosítsuk a lehetőséget az elmúlt korok megismerésére. Különösen jó érzés számomra, amikor gyerekcsoportok jönnek a Sakkmúzeumba. 2008-ban, amikor 60 éves voltam, akkor alapítottuk meg feleségemmel a Budapesti Sakkmúzeumot a saját gyűjteményünkből, és helyeztük el új helyszínen kiállítási formában. Csak elhelyezkedése miatt budapesti, de valójában országos. A kiállítási tárgyak térben felölelik az egész országot, és időben azt a korszakot, amikor a sakk már sporttá nőtte ki magát. Számomra a Sakkmúzeum léte és fennmaradása azért is fontos, mert általa valóban maradandót alkotok. A mottóm is az, hogy „Az élet értelme maradandót alkotni.”

Kép: Schenker Tamás

A Budapesti Sakkmúzeum lenyűgöző tárháza az elmúlt korszak sakktörténelmének. A múzeum kiemelt gyűjteményei:

• Sakkfilatéliai világgyűjtemény: 500000 db
• Sakkóra gyűjtemény: 150 típus

Schenker Tamás olyan hiánypótló tudományos igényességű írások megalkotását készítette, mint a ” Sakkóra gyártás és forgalmazás Magyarországon”,vagy,mint a „Sakk a bélyegen és emlékbélyegzésen Magyarországon” című munkákat.

Az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű sakk-könyv reprintjét is Schenker Tamás adta ki. Az ismeretlen szerző művét Länderer Ferencz 1758-ban Budán nyomtatta ki. A minőségre való maximális törekvésre jellemző, hogy a felhasznált papír is az eredeti könyvhöz használttal azonos. A Budapesti Sakkmúzeumban természetesen ez a mű is megtekinthető.

Mi a jelentősége annak, ha a következő nemzedékek megismerik az elődök sikereit?

Schenker Tamás: Nem az első, és nem is az utolsó vagyok, aki a sakkot élvezem, nagyra tartom, valami olyasminek, ami sokat nyújthat egy gyereknek csakúgy, mint egy felnőttnek. A sakk egy léleképítő, és intelligencia növelő sport. A tapasztalatok szerint a sakkozni megtanuló gyerekek attól kezdve jobb tanulókká válnak. És mint az élet minden területén, így a sakk kultúrájában is a hagyományok nagyon fontos talpkövek, amikre építkezhetnek a következő nemzedékek. Az a célom, hogy megmaradjon ez a múzeum a jövőben is, és a fiatalság megismerje a régmúlt korok sakkozóinak életét, gondolkozását, ezzel is motiválva őket a sakk irányába, és éreztetve velük, hogy egy korokon átívelő sakkultúrának lehetnek részesei. Ráadásul a sakk mindig is világszínvonalú sikersport volt Magyarországon. Olyan nevek fémjelzik, mint Szén, Maróczy, Portisch. Az elődök sikerei mindig motiválóak a fiatalok számára. Hát nyújtsuk számukra ezt a motivációt!

Milyen befektetéssel járt a Budapesti Sakkmúzeum létrehozása?

Schenker Tamás: Nagyon sok munkával járt, lemondással, és talán meglepő, de nagyon sok fizikai munkával is a múzeum kiépítése és fejlesztése. Sok-sok éven át a feleségemmel szinte mindent alárendeltünk ennek a küldetésünknek. Persze a sakk inkább az én hobbim, a sakkmúzeum pedig az én megszállottságom, de ő mindenben támogatott, és az eredmény közös erőfeszítésünk eredménye. Mindketten büszkék vagyunk rá.

Kép: Schenker Tamás

A sakk milyen férfias erényeket tanít?

Schenker Tamás: A sakk mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön a gyerekekben a küzdeni tudás, a koncentrációs képesség, és szerintem az intelligencia is. Ez egy szellemi sport, ami fair megmérettetés a felek számára. Meggyőződésem, hogy az érzelmeik kezelésében azok a gyerekek sokkal magasabb szinten vannak, akik a sakkot sportszerűen űzik.

„A múlt megbecsülésén épül fel a jövendő. Ezért kell a sakkéletünk múltjára vonatkozó adatokat szorgalmasan egybegyűjtenünk, és a nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő mestereink játszmáit megőriznünk” – Idézi a Budapesti Sakkmúzeum honlapján Maróczy Gézát, korának (1870-1951) kimagaslóan legjobb magyar sakkozóját Schenker Tamás.

Horváth Gyula