Lángol a Föld tüdeje, a milliárdosok mégsem állnak sorban az adományaikkal

Szó szerint futótűzként járta be az internetet és a világsajtót a hír, hogy a NASA felvételei szerint korábban sosem látott mértékű erdőtüzek pusztítanak az Amazonas-medencében, amely a világ legnagyobb esőerdejének is otthont ad.

Nem véletlenül nevezik a Föld tüdejének ezt a területet, ugyanis a hatalmas erdő elengedhetetlen szerepet tölt be a légkör tisztításában, így a globális felmelegedés elleni küzdelemben is fontos tényező. Most olyan mértékben ég, hogy még az űrből is látszik a füst, ami a 2700 kilométerre található São Paulo városát jelenleg is beborítja. Már három hete tart ez az állapot, a világ többi része azonban csak most értesült róla, és a milliárdos jótevők sem tülekednek adományaikkal, mint azt korábban a Notre-Dame esetében láttuk.

Ami az Amazonas-medencében történik, az nem marad az Amazonas-medencében

2018. októberében Jair Bolsonaro nyerte meg a brazil elnökválasztást, a politikus korábbi kijelentéseiből pedig nem egy olyan ember képe rajzolódott ki, akinek a környezetvédelem lenne a szíve csücske. Tekintve, hogy a világ legnagyobb összefüggő erdejének egy jelentős része annak az országnak a területén helyezkedik el, amit egy homofób, diktatúra-rajongó, nemi erőszakkal viccelődő és az emberek kínzását támogató vezető irányít, döntései az egész bolygóra és lakóira nézve hatással vannak. Az esőerdő állítja elő a Föld légkörében található oxigén 20 százalékát, ezzel párhuzamosan szén-dioxidot von ki a levegőből. Az akár 60 méteres fák között eddig 1,4 millió állatfajt jegyeztek fel, de a valóságban 4-5 millió is lehet, és mintegy 1 millió őslakos él itt. Ami pedig az Amazonas-medencében történik, az nem marad az Amazonas-medencében.

A természetvédők a mostani katasztrófáért is elsősorban Bolsonarot teszik felelőssé, mivel az elnök arra biztatta a favágókat és farmereket, hogy minél nagyobb területet tisztítsanak meg a fáktól. Bolsonaro a területigényes fejlesztéseket az esőerdő megóvása elé helyezi, és többször is kijelentette, hogy nem érdekli annak konzerválása. Az elmúlt évtizedben a kormányoknak sikerült megállítaniuk az erdőpusztulás mértékét, amit a kormányzati szervek célzott akcióival és kidolgozott bírságrendszerrel értek el. A kutatók szerint Bolsonaro januári hatalomra lépése óta az esőerdő fokozott károkat szenvedett el, amit ő kikér magának. Múlt hónapban az elnök hazugnak nevezte a The National Institute for Space Research (INPE, a brazil űrkutatási központ) igazgatóját, miután nyilvánosságra hozták, hogy 88%-kal nőtt júniusban az erdőirtás mértéke az előző évhez képest. Az igazgatót nem sokkal később elbocsátották, pedig az intézet korábban kijelentette, adatai 95%-ban pontosak, és az általuk előállított információ helytállóságát a Brazilian Academy of Sciences is megerősítette.

Megduplázódott az erdőtüzek száma a tavalyi évhez képest

Az INPE adatai szerint az erdőtüzek száma idén augusztus 20-ig 75 ezerre rúg Brazíliában, augusztusban szinte mindennaposak volt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 40 ezret regisztráltak. Ugyanakkor hozzátették, hogy ezek intenzitása összességében alacsonyabb volt, mint az előző években. Az azonban bizonyos, hogy a mostanihoz hasonló eset még nem volt, hétfőn a 2700 kilométerre fekvő São Paulo városában a tűz okozta füst áramkimaradást okozott. Ahogy Moira Birss, az Amazon Watch nonprofit szervezet képviselője fogalmazott, az erdőtüzekben nincs semmi új, de úgy tűnik az Amazonasnak először le kell égnie ahhoz, hogy az emberek végre odafigyeljenek.

Civilekre kenné az erődtüzeket Bolsonaro

Alberto Setzer, a The National Institute for Space Research kutatója a Reuters-nek azt mondta: „A száraz évszakok ugyan ideális körülményeket teremtenek a tüzek terjedéséhez, de ezek a tüzek emberi tevékenység eredményei, legyen az szándékos vagy véletlen.” 2013 óta Bolsonaro működése után ugrott meg drasztikusan az erdőtüzek száma, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy 2016-ban is kiugróan magas, 68 ezer volt ez a szám. Bolsonaro az adatokra reagálva annyit mondott, ez a „queimada” szezonja, amikor a farmerek tűzzel tisztítják meg a földterületeket. „Captain Chainsaw-nak hívtak. Most Néró vagyok, aki lángra gyújtja az Amazonas-t” – idézte a Reuters. Később arra utalt, hogy nonprofit szervezetek gyújtották a tüzeket, így próbálva bemocskolni őt bosszúból, amiért csökkentette a támogatásaikat. „Tehát lehet… nem állítom, hogy ezek a „civil szervezetek” bűntényeket követnek el annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a személyemre, és a brazil kormányra. Háború előtt állunk” – mondta szerdán egy Facebook Live bejelentkezésben. A héten több száz bennszülött nő utazott Brazília fővárosába, hogy Bolsonaro ellen tüntessen, a tüzek ugyanis az ő élőhelyüket is megsemmisítik.

Csak az összefogás segít – a Notre-Dame példa

Idén áprilisban egy tragédia kovácsolta össze az embereket a közösségi médián és a való életben: az ikonikus párizsi Notre-Dame épületét egy tűzvész majdnem elpusztította. Végül az épület túlélte a szerencsétlenséget, de egy jelentős része károsodott. Aggodalomra azonban semmi ok, az Insta fotók egyik kedvelt színhelye pár éven belül ismét régi, vagy épp modernebb formájában tündökölhet a képeken – elsőként Salma Hayek férje, François-Henri Pinault francia üzletember ajánlott fel 100 millió eurót az épület újjáépítésére, később az LVMH CEO-ja, a leggazdagabb európai és a világ negyedik leggazdagabb embere, Bernard Arnault is csatlakozott hozzá, így összesen 300 millió eurót adományozva a munkálatokra. Több kisebb adomány is érkezett a világ számos pontjáról, hiszen a Notre-Dame éppolyan tartozéka a francia identitásnak és a franciaországi utazásoknak, mint a croissant. Már akkor is feltettük a kérdést, mi lenne, ha például a szegénység kérdésére találna az emberiség ilyen gyors és hathatós megoldást.

Persze a Notre-Dame „csak” egy épület, míg a szegénység és az Amazonas többek között egy összetett gazdasági kérdés – milyen alapon avatkozhatnának be más országok Brazília fejlődésébe? Olyan alapon, hogy ezek a döntések közvetlen hatással lesznek az emberiség összességének jövőjére, jövőbeli életminőségére, és még azt sem túlzás mondani, hogy túlélésére.