A Gízai piramisok, Stonehenge, Taj Mahal, Colosseum, Notre Dame – a történelem idővonalán ezek az épületek az emberiség több ezer éves fejlődésének állomásait szimbolizálják az építészeten keresztül. A Notre Dame egy jelentős részét elpusztító április 15-i tűzvész, az örökkévalóság illúziójának törékenységére, a múlandóságra figyelmeztet, ugyanakkor összefogást hirdet. Pár órával a tragédia után már érkeztek a több száz milliós felajánlások az újjáépítésre – mi mindent tudnánk közösen elérni, ha más, az emberek létfenntartását érintő ügyekben is ilyen gyorsan és hatékonyan fognánk össze.

VI. Henrik koronázásának, Máris skót hercegnő esküvőjének és Napóleon császárra válásának helyszíne volt a 856 éves Notre Dame-székesegyház. A gótikus katedrális évi 13 millió látogatójával népszerűbb látványosság, mint az Eiffel torony, ezzel együtt Európa első számú nevezetessége, ami több milliárd ember szívéhez áll közel. A hétfőn 17:30 körül kitört tűz sokkolta az egész világot, és az internetet hamar ellepték a fotók és a megrendült kommentek – a közösségi média egy újabb területen bizonyította hatását az életünkre, hiszen egy tragédia globális terjedésének mechanizmusait is gyökeresen átalakította.

Az első pillanatok döbbenet sikolyai közé hamar a bizakodás hangjai vegyültek, és míg az ikonikus épület tetőszerkezetét ették a lángok szürke füst köntösbe öltöztetve a Mi asszonyunkat, megérkeztek az első felajánlások a katedrális helyreállítási munkálataira. Kezdetben nem lehetett tudni, hogy mekkora pusztítást fog okozni a tűz, így az sem volt biztos, hogy egyáltalán hogyan lehet majd helyreállítani a templom egykori pompáját, vagy ez mennyibe fog kerülni. Végül csupán a tetőszerkezet kétharmada vált a lángok martalékává, valamint a 19. században hozzáépített, Eugene Viollet-le-Duc által tervezett huszártorony omlott össze. Elsőként Salma Hayek férje, François-Henri Pinault francia üzletember ajánlott fel 100 millió eurót az épület újjáépítésére, akihez később a Louis Vuitton divatmárkát is tulajdonló LVMH CEO-ja, a leggazdagabb európai és a világ negyedik leggazdagabb embere, Bernard Arnault (összvagyona 91,3 milliárd dollár, szemben Pinault 30 millió eurójával) csatlakozott, így összesen 300 millió eurónyi támogatást biztosítva a munkálatokhoz.

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján elmondta, a párizsiak és a franciák közösen fogják újjáépíteni az ikonikus épületet, a városigazgatás 10 millió eurót tudott elkülöníteni a projektre, de az egész világot összefogásra késztette a hétfői tragédai. Az Amerikában, Indiana államban található University of Notre Dame 100 ezer dollárral járul hozzá a projekthez, az anyagi támogatáson túl pedig még olyan váratlan helyről is érkezik segítség, mint az Assasin Creed nevű videójáték. A népszerű játék 2014-ben megjelent, Unity című részének helyszíne Párizs, központi eleme pedig a Notre Dame épülete, amit a lehető legélethűbb hatásért szinte tégláról-téglára lemásoltak – ez a rekonstruálás folyamán hatalmas könnyebbséget jelenthet. Európából Horvátország, Szlovénia, Szerbia és Szlovákia fejezte ki együttérzését pénzben mérhető formában, Magyarországról pedig elsőként Szeged városa – amelyet a nagy árvíz során Párizs is segített – ajánlott fel 10 ezer eurót, később pedig Székesfehérvár és Debrecen is csatlakozott hozzá.

Amellett, hogy a Notre Dame egy népszerű turistalátványosság, továbbra is betölti eredeti funkcióját a Párizsi főegyházmegye főszékesegyházaként, ennek ellenére Ferenc pápától csak annyi telt, hogy elmondja, imádkozni fog az érintettekért – vagyis imára kulcsolja a kezét ahelyett, hogy a zsebébe nyúlna velük. Pedig 2012-ben az Economist az egyház vagyonát 120 milliárd dollárra becsülte – csak az Amerikai Egyesül Államokban.

Amellett, hogy lenyűgöző milyen gyorsan összefogtak az emberek a világ minden tájáról, hogy megmentsék a mindenki szívének kedves épületet, érdekes elgondolkodni azon, hogy más kérdésekben miért nem lehet ugyanígy cselekedni. Mert minden nap történnek tragédiák, olyanok, amelyek embervért követelnek – bármilyen gyönyörű is a Notre Dame, a tégla és a festett üvegablakok nem véreznek és nem éreznek fájdalmat, az emberek ellenben igen. Franciaországban jelenleg 140 ezer hajléktalan él, ebből 30 ezer gyerek, és a statisztikák szerint minden nyolcadik ember él szegénységben, a létminimum alatt. Ezzel együtt Franciaország a hatodik leggazdagabb ország a világon. Érdekes elképzelni, mi lenne, ha ez a összefogás akár a szegény emberek megsegítésére, iskolák és kórházak építésére, vagy épp a környezetvédelem ügyére irányulna ilyen volumenben és ilyen intenzitással. Valószínűleg az emberiség bármilyen problémát meg tudna oldani együttes erővel – ha akarná.

Ez is érdekelhet: A Notre Dame 856 éves történetének legérdekesebb számadatai