Veszélyes vegyi anyagot találtak európai borokban, Magyarországon is

Egy pohár bor a vacsora mellé sokak számára a kikapcsolódás része – most viszont lehet, hogy nem árt alaposabban megnézni, mi is kerül a poharunkba. Egy friss európai kutatás szerint ugyanis egyre nagyobb mennyiségben mutatható ki egy veszélyes vegyület, a trifluor-ecetsav (TFA) a kontinens borainak jelentős részében – és a magyar palackok sem kivételek.

A „palackból érkező üzenet” címet viselő jelentés adatai alapján minden 2010 után készült bor tartalmazta ezt a vegyületet, amely a hírhedt „örök vegyi anyagok”, azaz PFAS-ok közé tartozik. A TFA jelenléte különösen aggasztó, mert tartósan a környezetben marad, nem bomlik le, és hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.

Szinte minden új borban ott van

A PAN Europe által végzett vizsgálat tíz európai ország – köztük Magyarország – borait elemezte. Az eredmények megdöbbentőek: minden vizsgált új bor tartalmazott TFA-t, átlagosan 110 µg/l koncentrációban, de volt olyan palack is, amelyben 320 µg/l-re rúgott az érték. Összehasonlításképp: ez mintegy százszorosa annak, amit korábban a felszíni vizekben mértek.

A kutatás során régi, 1988 előtt szüretelt borokat is megvizsgáltak – ezekben viszont egyáltalán nem találtak TFA-t, ami azt jelzi, hogy a szennyezés az utóbbi évtizedben robbant be.

Magyar borok is érintettek

A magyar mintákban is kimutatták a problémát. Egy villányi kékfrankosban 120 µg/l TFA-t mértek, míg egy tokaji sárgamuskotályban 66 µg/l-t. Utóbbiban további növényvédőszer-maradványokat is azonosítottak – például ftalimidet és folpetet.

Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője szerint az eredmények két szempontból is figyelmeztetőek: egyrészt a kiugróan magas koncentrációk a TFA növényi felhalmozódását mutatják, másrészt az elmúlt 10-15 év drasztikus növekedése azonnali szabályozást sürget.

Bio bor sem jelent teljes biztonságot

A bio borok ugyan a legtöbb esetben mentesek voltak a hagyományos peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak – bár jóval alacsonyabb koncentrációban. Ez is azt mutatja, hogy a szennyezés a levegőből, esővízből vagy más közvetett módon is bekerülhet a szőlőbe.

Prof. Michael Müller, a freiburgi egyetem kutatója megerősítette: az általa vizsgált, 2020 utáni borokban is 20–330 µg/l közötti értékeket mért, és a legalacsonyabb szinteket szintén azoknál a bio boroknál találta, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik.

A TFA forrása: mezőgazdasági szerek és F-gázok

A TFA jellemzően mezőgazdasági növényvédő szerek és hűtőközegként használt fluorozott gázok lebomlásakor keletkezik. A Német Környezetvédelmi Hivatal szerint a szennyezés 76%-áért a mezőgazdaság a felelős, 17%-ot az F-gázok, míg 6%-ot a szennyvíz és trágya tesz ki.

Egy 2021-es kutatás nyulaknál súlyos magzati rendellenességeket mutatott ki TFA-hatásra, azóta ez az anyag már a szaporodást károsító vegyületek listáján szerepel.

Sürgető döntések Brüsszelben

Az Európai Unió május közepén dönthet egy újabb TFA-forrás, a flutolanil nevű növényvédőszer betiltásáról. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy szavazatával támogassa a korlátozást.

„A mostani eredmények vészharangot kongatnak. A TFA-t kibocsátó anyagokat – különösen a PFAS-alapú növényvédő szereket és hűtőgázokat – sürgősen ki kell vonni a forgalomból” – figyelmeztet Fidrich Róbert, a szervezet programvezetője.