Ne vedd félvállról, ha fáj a derekad: súlyos betegség előjele is lehet

Jóllehet a derékfájdalom meglehetősen gyakori egészségügyi panasz, mely pihenés, vagy recept nélkül kapható gyógyszerek hatására alábbhagyhat, illetve teljesen el is múlhat, de némely esetben különösen indokolt orvoshoz fordulni.

A derékfájás (isiász vagy lumbágó) már régóta népbetegségnek számít. Sokatmondó, hogy az egészségbiztosító adatai szerint ez az egyik legfőbb oka a tartós betegállománynak, valamint – kezelés nélkül – a mozgáskorlátozottságnak is. Épp ezért kiváltképp fontos, hogy elkülönítsük a banális – rövid időn belül gyógyuló – eseteket azoktól, amelyek sürgős orvosi beavatkozást igényelnek – világít rá Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója. Nagy kifejtette: hazánkban sokan rögtön orvoshoz sietnek, ha derékfájdalmat tapasztalnak, de olyanok is akadnak, akik nem tulajdonítanak jelentőséget a problémának, és csak súlyosbodó vagy tartósan fennálló szimptómák esetén kérik szakember segítségét.

Ha a derékfájdalom valamilyen intenzívebb fizikai igénybevétel (például egy súlyosabb tárgy mozgatása) után jelentkezik, nem szükséges orvoshoz fordulni.

Ezt olvastad már?

Hidegben edzel? Ezért döntő a megfelelő bemelegítés szerepe

Vashiány: globális probléma, amire még a tudomány sem ad egyértelmű választ

Az ilyen típusú erőkifejtéshez a legtöbben nincsenek hozzászokva, így az izmok és a szalagok túlerőltetéséből fakadóan fájdalom alakulhat ki, ami általában mérsékelt, spontán múlik, nyugalmi helyzetben csillapodik, és nem sugárzik ki a végtagokba. Az ilyen típusú derékfájást pihenéssel, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóval is lehet enyhíteni, és magától rendeződik. Ellenkező esetben, vagy nagy mértékű fájdalom esetén persze ekkor is kérjünk segítséget!

Más a helyzet a porckorongsérvvel, mely a derékfájás egyik leggyakoribb oka, s egy irányba kisugárzó, rendkívül erős fájdalom jellemzi. Aggasztó, hogy zsibbadással vagy akár bénulással is járhat, sőt széklet- vagy vizelettartási problémákat is eredményezhet. Akár hirtelen megerőltetés is előidézheti, ebben az esetben pedig a műtéti beavatkozás is szükségessé válhat. Ennek megítélése ideggyógyász, idegsebész, reumatológus közös hatáskörébe tartozik, és a döntést MR-vizsgálat is megelőzheti – teszi hozzá Nagy György.

Megeshet továbbá, hogy komolyabb terhelésre az egyik csigolya megroppan, nemcsak a lumbális, vagyis deréktáji, hanem a gerinc bármely szakaszán.

Ez erőteljes fájdalommal jár, és pihenésre sem feltétlenül csillapodik. Ilyenkor szakellátásra, akár kórházi kezelésre is szükség lehet. A professzor hangsúlyozza: azért felmérhetetlenül fontos ilyenkor a szakorvosi vizsgálat, mert a csigolyaösszeroppanás hátterében csontritkulás, de számos más betegség is meghúzódhat.

Nagy György arra is felhívja a figyelmet, hogy a derékfájdalomnak van egy speciális típusa, mely lépcsőzetesen alakul ki, ébredés után deréktáji merevséggel, és nem hozható összefüggésbe hirtelen nagy fizikai igénybevétellel. Az ilyen derékfájás nem kisugárzó jellegű, és más kórképekkel – pikkelysömörrel, gyulladásos bélbetegséggel, különböző szemészeti, perifériás ízületi vagy íngyulladással – is együtt járhat. Ezek az esetek legtöbbször fiatal felnőtt férfiaknál fordulnak elő, s gyakran mutatnak családi halmozódást. Mivel a betegek jellemzően sokáig halogatják az orvost, a kór sajnos tartós mozgáskorlátozottsághoz is vezethet.

Nagy György azt tanácsolja: feltétlenül keresse fel háziorvosát, akinek nem csupán komolyabb fizikai aktivitásra, hanem nyugalomban is fáj a dereka.  Abban az esetben pedig, ha a fájdalom hirtelen jelentkezik, rendkívül erős, vagy az illető nem tudja mozgatni valamelyik végtagját, esetleg izomerő csökkenést észlel, nem képes megfelelően tartani a székletét, vizeletét, zsibbad a gáttájéka vagy a lába, haladéktalanul keresse fel a legközelebbi sürgősségi ellátóhelyet – tette hozzá a professzor.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Borítókép: Freepik