A rohamszerűen jelentkező, intenzív fejfájás általában nem előzmények nélkül érkezik – mutatott rá egy kutatócsoport, mely a Neurology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányt a migrén legfontosabb előjeleiről.
“A kutatás legjelentősebb felfedezése a következő: ha a migrén előtti napon megváltozik az alvásminőség és a fizikai állóképesség, az összefügg a másnap hirtelen jelentkező fejfájással” – magyarázta a CNN-nek Dr. Kathleen Merikangas epidemiológus.
Bár teljességgel hétköznapi jelenségről van szó, a migrén semmiképp sem olyasvalami, amit elintézhetnénk egy könnyelmű legyintéssel.
Merikangas és kollégái 447 pácienst vontak megfigyelés alá, tüneteik és viselkedésük változásait két héten keresztül, elektronikus naplók segítségével követték nyomon. Az adatokból kitűnik, hogy azok az alanyok, akik hanyatló alvásminőségről és fáradtságról számoltak be, másnap erőteljes fejfájásra számíthattak. Ha azonban visszanyerték korábbi fizikai állóképességüket, és a rájuk nehezedő stressz is csökkent, a tünetek másnapra meg is szűntek.
Igazolást nyert, hogy az úgynevezett cirkadián ritmusnak – vagyis az alvással és ébrenléttel töltött periódusainkat szabályozó rendszernek, “a napi biológiai óránknak” – is komoly szerepe lehet a fejfájás kialakulásában, illetőleg megelőzésében.
Ha előre tudod, mikor tör majd rád a migrén, rengeteg időt és energiát spórolhatsz magadnak, hiszen időben elkezdhetsz a védekezésre összpontosítani. Sőt, bizonyos esetekben akár a teljeskörű, sikeres megelőzés is lehetséges. A migrén azonban nem csupán erőteljes fejfájást jelent, a roham közeledtét olyan szimptómák jelezhetik, mint a levertség, a nyaktáji fájdalom, vagy a különböző alvászavarok.
A közhiedelemmel ellentétben a kínzó tüneteket nemcsak a gyógyszeres kezelés képes enyhíteni. A kognitív viselkedésterápia hatásos lehet a migrének hátterében meghúzódó depresszió, szorongás és stressz megszüntetésében, a különféle vitaminok és táplálékkiegészítők (magnézium, riboflavin) pedig a rohamok számát csökkenthetik.
