Mi okozza valójában a migrént?
Világszerte több mint egymilliárd ember életét nehezíti meg a migrén, mégis sokáig egyszerű fejfájásként kezelték. Az idegtudomány legújabb eredményei azonban alapjaiban rajzolják át a képet: a migrén nem egyetlen kiváltó okra vezethető vissza, hanem összetett, egész testet érintő neurológiai állapot.
A migrént ma már a szakemberek nem elszigetelt tünetként, hanem önálló betegségként – migrénbetegségként – értelmezik. Egy-egy roham csak a felszín: a folyamat jóval korábban indul, és jóval többről szól, mint lüktető fejfájásról. A fény- és hangérzékenység, a hányinger, az extrém fáradtság, a szagokra való túlérzékenység, sőt az ételkívánás vagy az indokolatlan ásítozás mind ugyanannak az idegrendszeri láncreakciónak a részei lehetnek. Ez az oka annak is, hogy a migrént sokáig nehéz volt egységesen vizsgálni: szinte nincs két egyforma lefolyású roham.
Ezt olvastad már?
Felütötte a fejét egy halálos vírus: küszöbön az új világjárvány?
Ez az egyszerű tápanyag védi az agyat – mégis majdnem mindenki hiányt szenved belőle
Tünet vagy kiváltó ok? A migrén egyik legnagyobb félreértése
Az egyik legfontosabb felismerés az elmúlt években az volt, hogy számos „klasszikus kiváltó tényezőként” emlegetett dolog – például a csokoládé vagy az érlelt sajt – sok esetben nem elindítja a migrént, hanem a roham nagyon korai szakaszának a része. Ilyenkor az agy működése már megváltozik, ami ételkívánást, fokozott szag- és fényérzékenységet okozhat. A beteg ezért könnyen arra a következtetésre jut, hogy a csokoládé vagy egy erős illat váltotta ki a rohamot, miközben a migrén folyamata valójában már korábban elkezdődött, csak ekkor vált észlelhetővé.
A modern agyi képalkotó vizsgálatok ezt a feltételezést alá is támasztják. Egyes migrénes pácienseknél például már a roham előtt fokozott aktivitás mutatható ki a látásért felelős agykérgi területeken, ami megmagyarázza a fényérzékenységet és az aurajelenségeket. Vagyis a szervezet nem reagál, hanem előre „fel van hangolva” a rohamra.
Gének, ideghullámok és az agyat védő hártyák szerepe
A kutatások szerint a migrén részben öröklött hajlam: az érintettek 30–60 százalékánál genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ezek azonban nem egyetlen „migréngénhez” köthetők, hanem több száz, sőt több ezer apró genetikai eltéréshez, amelyek együtt alakítják az idegrendszer működését. Érdekesség, hogy ezek a génmintázatok más állapotokkal, például depresszióval vagy anyagcsere-betegségekkel is átfedést mutatnak.
Az egyik vezető elmélet szerint a migrén során egy lassú, rendellenes elektromos hullám fut végig az agykérgen. Ez a jelenség – az úgynevezett kortikális terjedő depresszió – képes beindítani azokat az idegi és gyulladásos folyamatokat, amelyek végül fájdalomhoz vezetnek. Maga a fájdalom azonban nem az agyban keletkezik, hanem az agyat körülvevő hártyákban, valamint az ezekhez kapcsolódó idegpályákban. Ez magyarázza, miért sugárzik a fájdalom gyakran a szemgödörbe, az állkapocsba vagy a nyak irányába.
Egyre több adat utal arra is, hogy az agyhártyák immunsejtjei túlzott reakcióba léphetnek bizonyos ingerek hatására. Ez összefüggést mutathat az allergiákkal, a hormonális változásokkal vagy akár az időjárási frontokkal is.
A „migrén-koktél” és az új terápiák
A mai álláspont szerint nincs egyetlen univerzális magyarázat. Mindenkinél más arányban keverednek a genetikai hajlamok, a hormonális hatások, az idegi folyamatok és a környezeti tényezők – ezt nevezik a kutatók találóan „migrén-koktélnak”. Ebben a bonyolult rendszerben azonban sikerült azonosítani egy kulcsszereplőt: a CGRP nevű idegi jelátvivő molekulát. Ennek szintje migréneseknél gyakran magasabb, roham alatt pedig tovább emelkedik.
Az erre a molekulára ható új gyógyszerek már most látványos eredményeket hoznak: a páciensek jelentős részénél drasztikusan csökken a rohamok gyakorisága, egyeseknél pedig szinte teljesen megszűnnek. Bár ez sem végső megoldás, fontos bizonyítéka annak, hogy a migrén nem „fejben eldöntött probléma”, hanem nagyon is mérhető, biológiai alapokon nyugvó állapot.
A tudomány még messze nem fejtette meg teljesen a migrén titkát, de az irány egyértelmű. A kutatók ma már nem egyetlen okot keresnek, hanem azt próbálják megérteni, hogyan áll össze az a komplex folyamat, amely végül rohamhoz vezet. Ez a szemléletváltás nemcsak új kezeléseket hozhat, hanem azt is, hogy a migrént végre az a súlyú betegségként kezeljük, ami valójában.
Forrás: BBC Future, Nature Genetics, Pain Research Forum
Borítókép: katemangostar, Freepik
