Hétköznapi szokások, amelyek észrevétlenül vezetnek szívritmuszavar kialakulásához

A szívritmuszavar (más néven aritmia) az egyik legalattomosabb, s ezért legnehezebben diagnosztizálható szív- és érrendszeri panasz. Sokszor csupán egy orvosi rutinvizsgálat derít fényt a betegségre, mely – némi odafigyeléssel, valamint életmódbéli változtatásokkal – könnyedén megelőzhető volna.

A szívritmuszavar (vagy aritmia) a szabálytalan vagy rendellenes szívverést jelenti, mely sokkal gyakoribb probléma, mint elsőre gondolnád: élete során legalább egyszer mindenki megtapasztalja. A jelenség szerteágazó okainak vizsgálatakor olyan súlyos betegségeket is érdemes figyelembe venni, mint például a szívizomgyulladás vagy a szívkoszorúér-betegség (az aritmia sajnos mindkét kór jellemző velejárója lehet), de akár egy éppen zajló szívroham is magyarázhatja. A szívritmuszavar mögött meghúzódó problémák feltárása már csak azért sem könnyű, mert sok esetben szív- és érrendszertől független okokról (cukorbetegség, pajzsmirigyzavar, szorongás, krónikus stressz, obstruktív alvási apnoé stb.) van szó.

Sőt, az orvosok sokszor magát a problémát is csak véletlenszerűen fedezik fel. A szívritmuszavar ugyanis nem feltétlenül produkál látványos tüneteket.

A mellkasban tapasztalható „remegő” érzés, a túlságosan lassú, vagy túlontúl szapora pulzus, a légszomj, a mellkasi diszkomfortérzet vagy fájdalom sokszor az aritmia jele, de a szimptómák nem jelentkeznek minden esetben. Gyakori, hogy csupán egy orvosi rutinvizsgálat derít fényt a betegségre. Kevesen tudják, de a szívritmuszavar – szélsőséges esetekben – erőteljes fáradékonyságot, szorongást, dekoncentráltságot, de akár még ájulást is okozhat.

Jó hír azonban, hogy te magad is sokat tehetsz az egyszerre bosszantó és veszélyes jelenség megelőzése érdekében. Az egyik legjobb és legbiztosabb megoldás, ha a magas vérnyomás meggátolását célzó DASH-diétát követed. Az étrendet népszerűsítő szakemberek ajánlása szerint

• érdemes többször étkezned a nap során, viszont célszerű csökkentened az ételadagokat. A kutatók hangsúlyozzák: az az ideális, ha a napi kalóriabeviteled 1800-2000 körül mozog.
• Ezen túlmenően fontos az is, hogy naponta legalább négy alkalommal fogyassz gyümölcsöt, zöldséget, s a sovány tejtermékekről se feledkezz meg.
• Gyakran kerüljön a tányérodra hal és hüvelyes zöldség.
• Ha húsrajongó vagy, válaszd a sovány fehér húst, a gabonák közül pedig a teljes kiőrlésűeket részesítsd előnyben.
• Legalább ennyire lényeges, hogy zsírbeviteled nagyobbik részét olajos magvakkal és növényi olajokkal fedezd, a telített és transzzsírsavakat pedig érdemes elkerülnöd.
• Szorítsd korlátok közé a cukros üdítők és a vörös húsok fogyasztását, nátriumbeviteledet szűkítsd napi 2-3 grammra, és nagy ívben kerüld a feldolgozott élelmiszereket, a pácolt és füstölt húsokat, továbbá az előre fűszerezett zöldségkeverékeket.

Az aktív életmód, a rendszeres mozgás, a sport, az egészséges testsúly és a káros szenvedélyektől való mentesség további fontos kritérium, ha minimalizálni szeretnéd az aritmia kialakulásának esélyét.

Emellett érdemes figyelned rá, hogy kellő mennyiségű ásványi anyagot (kálium, magnézium, kalcium) juttass a szervezetedbe. Ez ugyanis elengedhetetlen a szívizom optimális működéséhez. Ha a panaszok pszichés eredetűek, érdemes elsajátítanod a stresszkezelési technikák valamelyikét.

A szívritmuszavar kellemetlen és zavaró, sokszor a mindennapi rutintevékenységeket is megnehezítő probléma. Ám – ahogy jelen cikkünkben is kifejtettük – egy kis odafigyeléssel és a korábbi életmódod radikális megváltoztatásával könnyen megelőzheted a nagyobb bajt.