Hererák: csak így kerülheted el a nagyobb bajt

A hererákot sokan csendes gyilkosnak nevezik, mivel a kór tüneteit különösen nehéz felismerni – erre sokszor csak akkor kerül sor, amikor már megjelentek az áttétek -, és mivel az elváltozás egy igen érzékeny területet érint, a betegek sokszor beszélni sem hajlandók róla.

Furcsa kettősség jellemzi a sokak által csak alattomos gyilkosként emlegetett hererákot: jóllehet a betegség a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékáért felelős, a fiatal felnőttek (a 16 és 35 év közöttiek) körében mégis ez az egyik leggyakoribb ráktípus. Ez persze nem jelenti azt, hogy idősebb korban ne alakulhatna ki az elváltozás: ahogy a Men’s Health cikke is megemlíti, egyáltalán nem ritka, hogy negyvenes éveik közepén járó férfiakat diagnosztizálnak hererákkal. Mivel a kór különösen érzékeny területet érint, így a páciensek sokszor beszélni sem hajlandók róla. A struccpolitika természetesen ebben az esetben sem kifizetődő – már csak azért sem, mert bár a jellegzetes tüneteket nagyon nehéz észrevenni, a rendszeres önvizsgálattal minimálisra csökkenthető a kockázat.

A hererák esetében is fontos a korai diagnózis: ha időben észreveszik a daganatot, a gyógyulás esélye 90-95 százalék.

A hererák prevenciójával kapcsolatos társadalmi üzenet viszont megtévesztő lehet. A 16 és 35 év közötti férfiakat ugyanis nem figyelmeztetik a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára. Számos szakember úgy véli, erre nincs is szükség, mivel a daganattípus ritkának számít (hazánkban évente 500 új esetet fedeznek fel), és semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a gyakori szűrővizsgálatok fontos szerepet játszhatnának a megelőzésben.

Egyetlen jó opció marad tehát: az otthoni önvizsgálat, amit havi rendszerességgel érdemes elvégezni.

A legjobb, ha erre egy forró fürdő vagy zuhany után kerítesz sort, mivel ilyenkor a herezacskó izomzata kellő mértékben elernyed. Először a herék súlyát kell ellenőrizned – egyáltalán nem ok az aggodalomra, ha az egyik herédet nagyobbnak, súlyosabbnak érzed a másiknál: a lényeg, hogy ez a későbbiek során se változzon.

A hüvelyk- és mutatóujjaddal alaposan, de gyengéden tapintsd át mindkét herédet! Intő jel lehet, ha csomót vagy hirtelen megnagyobbodást észlelsz. A hererák vezető tünete a porckemény, szabálytalan felszínű szövetszaporulat (göb), mely rendszerint nem okoz fájdalmat. Ez utóbbit nehezebb észrevenni, mint a méretbeli változást, ráadásul sokan összetévesztik a herezacskóban felgyülemlett folyadékkal, ami rugalmas, összenyomható duzzanat formájában tapintható.

A vizsgálatnak a mellékherékre és az ondóvezetékre is ki kell terjednie. Ha a herék áttapintása közben a pénisz töve felé kezdesz haladni, eljutsz a mellékheréig, ami érintésre kissé érzékeny is lehet. Az ellenőrzés során a már említett intő jelekre figyelj! Az ondóvezeték a mellékherék mögött található, sima cső, aminek mindkét oldalát meg kell vizsgálnod.

Ha a here textúrája, konzisztenciája és mérete változatlan, s felszínén nem tapinthatók csomók, akkor nincs is további teendőd.

Ám ha bármilyen nyugtalanító tünetet észlelsz, érdemes felkeresned egy urológus szakorvost. Csak az alapos vizsgálat deríthet rá fényt, hogy a szimptómákat tényleg daganat, vagy esetleg egy ártalmatlan jelenség okozza-e. Kétely esetén nem érdemes hezitálnod: még ha hererákról van is szó, az első stádiumnál még közel 100 százalékos a gyógyulás esélye. A harmadik stádiumnál viszont ez az arány 50-80 százalékra csökken, és az áttétek megjelenése nagyban ronthatja a helyzetet.