Több szembetegség hátterében is az UV-sugárzás állhat. Az UV-sugárzás ugyanis nemcsak a bőr, de a szem egészségére nézve is különösen veszélyes lehet. Szakértők szerint egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások pedig azt támasztják alá, hogy növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció előfordulásának esélyét is – figyelmeztet Dr. Schneider Miklós, a Szemészeti Klinika adjunktusa.

“Az UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A-t és az UV-B-t. Mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre, jó hír viszont, hogy a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja. A szemünket megfelelően védő napszemüvegnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek:

az egyik legfontosabb szempont, hogy mind az UV-A mind az UV-B sugarakat kiszűrje. Az UV400-as jelzéssel ellátott termékeket kell keresni, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja” – javasolja a Szemészeti Klinika adjunktusa.

A megfelelő napszemüveg kiválasztásánál a szín és a sötétség az UV- sugárzás szempontjából nem lényeges, a forma viszont sokkal inkább: “Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért a hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüvegeket érdemes választani. Fontos tudni, hogyha a lencséken nincs UV-szűrő, csak sötétítenek, akkor a pupilla kitágul, ezáltal még több káros sugárzás érheti a szemet” – teszi hozzá Dr. Schneider Miklós, aki kiemelte továbbá, hogy napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos; ilyenkor a direkt napfény fókuszálódik a retinának arra a pontjára, ahol az éleslátás van, gyakorlatilag megégeti azt, ami maradandó károsodást okozhat, erre napfogyatkozásnál is különösen oda kell figyelni.

UV-sugárzás egész éven át ér minket, ám nagyobb az UV-expozíció rizikója a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban illetve magashegységekben. A kúszóhályog például különösen gyakori a vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál.

Amennyiben viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, így például síelésnél, ahol a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája gyakorlatilag megég, hóvakság alakulhat ki. A szem ilyenkor néhány nap alatt regenerálódik, addig viszont nagyon heves panaszokat tud okozni: vörös lesz a szem, ami könnyezik, szúr és ég – mondta a szakember. Épp ezért nagyon fontos síeléskor is az UV-A és UV-B szűrővel rendelkező nap- vagy síszemüveg viselése, ami a szemet és környékét is jól takarja.

A makuladegeneráció és az UV-sugárzás közötti kapcsolat már jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között. Laboratóriumi körülmények között az UV-sugárzásnak kitett retina szövete valóban károsodik, amely alapján az elváltozással való kapcsolat elsősorban feltételezés. Mivel a betegség jelentkezését sok tényező befolyásolja, nem lehet száz százalékos biztonsággal kijelenteni az összefüggést – hangsúlyozza Dr. Schneider Miklós, kiegészítve azzal, hogy

“Nem minden esetben a drágább napszemüveg a jobb, hiszen ma már szinte minden optikai termékbe rakható UV szűrő, ez egy olcsó technológia. A polárszűrővel ellátott napszemüvegek viselése kényelmes lehet vezetéskor vagy vízi sportoknál, ahol az alulról érkező visszaverődő sugarakkal is számolni kell – ezek ugyanis a csillogást szűrik meg. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy önmagában a polárszűrő nem nyújt védelmet a szemnek, szükséges mellé az UV szűrő is. A megfelelő napszemüveg viselése pedig a gyerekeknél is ugyanolyan fontos.”