Gyógyítani nem, csak felismerni lehet a rettegett kórt

Június az Alzheimer-kór és az agyi tudatosság hónapja, amikor erre a rettegett állapotra, valamint az agy egészségének fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte. De mi is pontosan az Alzheimer-kór, mitől alakul ki, mik a tünetei és mit lehet tenni, ha valakit érint ez a betegség – ennek jártunk utána Szűcs Izabella, neuropszichológiai szakpszichológus-jelölt, az Idegállapot nevű podcast alkotójának segítségével.

Az Alzheimer’s Association definíciója szerint az Alzheimer-kór a demencia (memóriavesztés) egyik típusa, amely a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést érinti. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, a demens esetek 50-70%-ában azonosítják. A demencia azonban nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amelyet az emlékezés, a gondolkodás vagy a döntéshozatal képtelenségének leírására használnak, és amely állapotok végül oda vezetnek, hogy az érintett már a mindennapi tevékenységeket sem tudja végrehajtani.

Az Alzheimer-kór Dr. Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki 1906-ban egy szokatlan mentális betegségben elhunyt nő agyszövetében észlelt elváltozásokat.

A nő tünetei között szerepelt a memóriazavar, a nyelvi problémák és a kiszámíthatatlan viselkedés. A nő halála után megvizsgálta az agyát, és sok abnormális csomót (ma amiloid plakkoknak nevezik ezeket) és kusza rostkötegeket (ma neurofibrilláris vagy tau-tanguláknak hívják) talált.

Az Alzheimer-kór tünetei elsősorban az élet későbbi szakaszában jelentkeznek, általában 65 év felett, majd egyre súlyosbodnak. Ebben a korosztályban 0,5%, míg a 85 évesek között 8% az új esetek száma évente Magyarországon Szűcs Izabella beszámolója szerint. Hogy a hazai elterjedtségét szemléltessük, Izabella egy 2011 és 2016 közötti zajló magyar kutatást hozott példaként, ahol a vizsgált időtartamban több mint 144 ezer új demenciás esetet azonosítottak, ebből 33 ezer volt az Alzheimer-kór számlájára írható. Összehasonlításként a 330 milliós Egyesült Államokban a kutatások szerint 6 millió, 65 év feletti demens ember él, és ez a hetedik leggyakoribb halálozási ok az országban.

Az Alzheimer-kór kialakulása és felismerése

Az Alzheimer-kór ugyan az idősebbeket érinti, de egyáltalán nem az öregedés szükségszerű velejárója az ilyen mértékű memóriavesztés. Kialakulásának okai egyelőre azonban ismeretlenek a kutatók előtt.

„Az Alzheimer-kór pontos okai valóban nem teljesen ismertek. A kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a legtöbb ember esetében az Alzheimer-kór genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők, például fejsérülés, légszennyezés, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen alvási szokások kombinációjából eredeztethető. Az életkor előrehaladtával a kór kialakulásának esélye nő, bár nem tekinthető a tipikus öregedés részének. A kockázatot növeli az is, ha egy elsőfokú rokon (szülő, testvér) szenved a betegségben. Összességében egyébként több nő szenved a betegségben, mint a férfi, ami azzal magyarázható, hogy a nők jellemzően tovább élnek” – magyarázta Szűcs Izabella neuropszichológiai szakpszichológus-jelölt, aki munkája során egyéni és csoportos folyamatok keretében kísér életvezetési és neuropszichológiai elakadásokkal, kihívásokkal küzdőket.

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása biomarkerekkel és a kognitív készségek vizsgálatával történik. A laborvizsgálatok és képalkotó eljárások abban segítenek, hogy az agy strukturális szintjén is tájékozódjanak az orvosok a páciens állapotáról. A szakember azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a diagnosztizáláshoz vezető első lépésként nagy szerepe van az önmegfigyelésnek, egyúttal pedig a családtagok és a környezet által adott heteroanamnézis is hozzájárulhat, hogy mielőbb felderítsék a tünetek mögött meghúzódó okokat.

Ezért is fontos, hogy ne csak legyintsünk, ha egy hajlottabb korú rokon vagy ismerős tüneteket produkál, mondván, a nagyika vagy Marika néni már idős, ezért olyan feledékeny, mert akár az Alzheimer-kór korai tünetei is lehetnek ezek az apró “kellemetlenségek”.

„Az Alzheimer-kór egyik legjellemzőbb tünete a memóriazavar, ami már a betegség korai szakaszában is megfigyelhető. Tetten érhető abban, hogy nehézséget okoz a közelmúlt eseményeinek, így a beszélgetések felidézése. Ugyanakkor a kór nem az első tünetek megjelenésével kezdődik. Az Alzheimer-kórban szenvedő személy eleinte tudatában is lehet emlékezete, gondolkodása nehézségeinek. Az idő előrehaladtával az emlékezeti teljesítmény romlik és további tünetek például szótalálási nehézség, problémás térlátás is kialakulhatnak, melyeket egy családtag vagy barát nagyobb valószínűséggel vehet észre” – tudtuk meg a szakembertől.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az időtényező kiemelten fontos a diagnosztizálásban és a betegség kezelésében. „Pszichológusként számomra a kognitív és nem-kognitív tünetekre ható farmakoterápián túl a sokszor másodlagos tünetként megjelenő viselkedési és pszichológiai tünetekkel, például álmatlansággal, depresszióval, szorongással, nyugtalansággal, való foglalkozás is hangsúlyos.” Elmondása szerint ismert az Alzheimer-kór gyors lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezető, agresszív variánsa, de ezzel együtt van, hogy évekig nem mutat progressziót az érintett.

Elváltozások az agyban

Ugyan a tünetek később jelennek meg, de a vizsgálatok szerint az Alzheimer-kórral együtt járó agyi változások már a tünetek megjelenése előtt egy évtizeddel vagy még korábban is kialakulhatnak. Az Alzheimer-kórnak ebben a korai szakaszában az agyban toxikus változások indulnak be, beleértve az amiloid plakkokat és tau-tangulákat alkotó fehérjék rendellenes felhalmozódását. A korábban egészséges idegsejtek leállnak, elveszítik a kapcsolatot más idegsejtekkel, és elhalnak. Úgy gondolják, hogy az Alzheimer-kórban sok más összetett agyi változás is szerepet játszik.

A tudomány jelen állása szerint úgy tűnik, hogy a károsodás kezdetben az agynak az emlékezet kialakításában alapvető fontosságú részeiben, a hippokampuszban és az entorhinális kéregben következik be. Ahogy egyre több idegsejt pusztul el, az agy további részei is érintetté válnak és zsugorodni kezdenek. Az Alzheimer-kór végső stádiumára a károsodás kiterjedt, és az agyszövet jelentősen zsugorodik.

Családtagok és az Alzheimer-kór

Ahogy a súlyos betegségek, úgy az Alzheimer-kór sem csak a beteget érinti, hanem a családtagok életét is nagyban befolyásolja. Jelenlétük, szerepvállalásuk ezért a pszichológus munkája során is számottevő.

„A családtagok jelenléte alapvető jelentőségű a gyógyulási folyamatban, hisz a kihívások, nehézségek jellemzően közösségekben, rendszerszinten jelentkeznek. Az Alzheimer-kórban szenvedő személy gondozása jelentős fizikai, érzelmi és pénzügyi költségekkel járhat. A gondozás kihívásai, a családi szerepek megváltozása és az ápolási intézményben való elhelyezéssel kapcsolatos döntéshozás jelentősen megterhelheti a családokat. Az Alzheimer-kórról való tájékozódás, a jó megküzdési készségek és a támogató szociális háló nagyon fontos lehet hosszú távon. Érdemes megbízható forrásokból tájékozódni, a családban beszélgetni a megéléseinkről – akár érintettek, akár hozzátartozók vagyunk. Az Alzheimer-kórban szenvedő személyt ápoló családtagok esetében különösen fontos a pihenésre időt szánni.”

Ugyan néhány életmódbeli szokástól eltekintve egyelőre nem tudjuk, miként lehet megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását, a tanulság azonban egyértelmű: figyeljünk magunkra és figyeljünk egymásra. Júniusban és az év többi hónapjában is.