Magyarországon hal meg évente a legtöbb ember vastagbélrákban lakosságarányosan, pedig a betegség megelőzhető és szűrhető. Kutatások szerint a magyarok a vizsgálattól félnek, valamint a tradicionális férfi szerepfelfogás is visszatartja őket a szűrővizsgálattól, pedig ez a betegség, ha időben észreveszik, nagy eséllyel gyógyítható.
Évente egy kisvárosnyi ember – 5-6 ezer fő – hal meg hazánkban vastagbélrákban, ezzel lakosságarányosan világelsők vagyunk a vastagbélrák halálozási statisztikákban. A daganat áldozatai között pedig lényegesen több a férfi mint a nő. Egy kis odafigyeléssel és az étkezésünk átalakításával viszont csökkenthető lenne a betegség kockázata. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Dr. Sike Róbert belgyógyász-gasztroenterológus és Berki Krisztián olimpiai bajnok a betegség kiváltó okairól és a megelőzéséről beszélgettek az Affidea Magyarország sajtókerekasztal-beszélgetésén.
A hagyományos magyar konyha sok kockázatot rejt
Az Egészségügyi Világszervezet kutatásai szerint összefüggés van a feldolgozott húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, valamint a vastag- és végbélrák kialakulásának magasabb kockázata között. Egy friss kutatás szerint világszerte évente mintegy 34 000 rákos haláleset tulajdonítható a magas feldolgozott hústartalmú étrendnek.
A magyarok körében igen népszerű szalámik, kolbászok és felvágottak is hozzájárulhatnak a vastagbélrák magasabb kockázatához. Éppen azért a hazai táplálkozási ajánlás javaslata az, hogy ezekből csak alkalmanként és keveset együnk. A magyarok, köztük elsősorban a férfiak ezzel szemben nemhogy nem kerülik ezeket az élelmiszereket, hanem rendszeresen fogyasztják. Ezen belül ráadásul 86 százalékban zsírosabb felvágottat, szalámit és kolbászt választanak, ha feldolgozott húskészítményről van szó, a nőknél ez az arány 80 százalék.
Kevesebb vöröshús és állati fehérje lenne a megoldás
A vöröshúsok fogyasztása és a vastagbéldaganat magasabb kockázata közötti összefüggés kevésbé direkt, ugyanakkor fogyasztásában érdemes ésszerű mértéket tartani. A hazai táplálkozási ajánlás iránymutatása szerint ez hetente legfeljebb 300-500 g főtt/sült (500-700 g nyers) vöröshúst jelent. A magyarok jellemzően túl sok vöröshúst fogyasztanak, a férfiak esetében a vöröshús teszi ki a húsfogyasztás több mint felét, nőknél ez az arány 41 százalék.
Ugyanakkor nem csupán a vöröshússal van a baj, az állati eredetű fehérjék fogyasztását is túlzásba viszik a magyarok. A WHO azt javasolja, hogy az elfogyasztott élelmiszerek legfeljebb fele tartalmazzon állati eredetű fehérjét (ide tartozik a tejtermékek és a tojás is), a magyar lakosság mégis jóval ezen arány felett fogyaszt ilyen termékeket: az általunk elfogyasztott ételek 63 százaléka tartalmaz állati eredetű fehérjét.
Egészségesebb étkezéssel és a korai szűréssel előzhető meg a baj
Azt már tudjuk, mit célszerű kerülni, ha csökkenteni akarjuk a vastagbélrák kockázatát, most nézzük meg, milyen bélegészséget támogató élelmiszereket ajánl a szakember. „Számos élelmiszercsoportot ismerünk, amelyek a vastagbélrák megelőzését támogató fontos tápanyagokat hordoznak. Ilyenek a hüvelyesek, a diófélék, az olajos magvak, a teljes értékű gabonák és természetesen a zöldségek, gyümölcsök.
Az élelmi rostokban gazdag, kiegyensúlyozott összetételű, változatos étrend és a bőséges folyadékbevitel együttesen támogatják a bél egészségét is” – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint a zöldségfélék és gyümölcsök bőséges, napi legalább 500 grammnyi mennyiségű fogyasztása bizonyítottan segít a daganatos betegségek megelőzésében. Ez a pozitív hatás a bennük lévő rostoknak, antioxidánsoknak és más biológiailag aktív anyagoknak, például az ún. keresztesvirágú zöldségekben megtalálható indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető. Az étkezésen túl az életmódunkkal is tudunk tenni azért, hogy csökkentsük a vastagbélrák kockázatát: a rendszeres fizikai aktivitás és a stresszkezelés bizonyítottan jó hatással vannak az egészségünkre, csökkentik az elhízás és számos krónikus betegség kockázatát.
A rendszeres szűrés elengedhetetlen a kockázatok minimalizálása szempontjából. „Tünetmentes állapotban érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatokat, mivel a vastagbélrák olyan típusú daganatos megbetegedés, amelynél ha észleljük a tüneteket, akkor nagy valószínűséggel már nagy a baj, és előrehaladottabb állapotban van a daganat” – mondja Dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa.
Hazánkban a vastagbélrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, mégis a nők mennek el nagyobb arányban vizsgálatokra.
„Tapasztalatom szerint ennek oka a tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem” – teszi hozzá a szakember.
Berki Krisztián olimpiai bajnok a közelmúltban részt vett egy teljeskörű vastagbélrák-szűrésen az Affidea Magyarországnál.
“Habár már sok műtétem volt életemben, a kolonoszkópiától tartottam. Viszont a hazai statisztikák annyira megdöbbentettek, hogy nem volt kérdés számomra, hogy részt veszek a kivizsgáláson. Félelmeimmel ellentétben nemhogy nem fájt, de még csak kellemetlen sem volt. Szerencsére negatív lett a vizsgálat, de tíz év múlva újra elvégeztetem” – osztja meg tapasztalatait az olimpiai bajnok. A rendszeres szűrővizsgálatok évente akár több ezer ember életét menthetnék meg.
