Egészség vagy illúzió? Így betegíthetnek meg a wellness influenszerek

Soha nem volt még ennyi egészségügyi információ a zsebünkben, mégis egyre zavarosabb, kinek higgyünk. A közösségi média és az AI egészségügyi tanácsai pedig sokszor többet árthatnak, mint használnak.

Az elmúlt években természetessé vált, hogy tüneteinkre az interneten keresünk választ, vagy mesterséges intelligenciát kérdezünk meg. Nem is csoda, hiszen a való életben hosszú várólisták, túlterhelt egészségügy, gyors megoldások ígéretei vesznek körbe minket. A gond csak az, hogy a végtelen mennyiségű online egészségügyi tartalom nemcsak segít, hanem könnyen félre is vezet, és egyre több orvos szerint ez komoly problémává vált.

Ezt olvastad már?

A kardiológusok titkos B-terve: szívet támogató praktikák pörgős hétköznapokra

A „passzív” képernyőidő növelheti a demencia kockázatát

Amikor az influenszer pótolja az orvost

Deborah Cohen egészségügyi újságíró szerint az online egészségipar virágzása nem véletlen. Amikor az egészségügyi rendszer nem tud gyors válaszokat adni, a piac azonnal betölti az űrt, gyakran tudományos bizonyítékok nélkül.

A közösségi médiában az influenszerek empatikusak, figyelmesek, és azonnali megoldásokat kínálnak. Sok nő például éveket vár diagnózisra endometriózis vagy PCOS esetén, miközben az Instagramon azonnali megerősítést kap. Ez érzelmileg megnyugtató, de komoly veszélyt rejt: a bizalom könnyen válik üzletté.

Az online térben ma már hatalmas piac épült az otthoni tesztekre, étrend-kiegészítőkre, hormonkezelésekre és viselhető eszközökre, gyakran minimális szabályozás mellett. A „virális” ajánlások mögött sokszor egyszerű üzleti érdek áll.

Amikor a tartalom valódi tüneteket okoz

A probléma nem áll meg a felesleges vásárlásoknál. A folyamatos egészségügyi tartalomfogyasztás képes valódi fizikai tüneteket kiváltani. A szakértők szerint a közösségi média felerősítheti a nocebo-hatást: amikor attól leszünk rosszul, hogy elhisszük, betegek lehetünk. A járvány idején például tinédzserek tömegeinél jelentkeztek hirtelen kialakuló tikkelések és akaratlan hangadások, amelyeket TikTok-videókhoz kötöttek. A tünetek valódiak voltak, de nem klasszikus neurológiai betegség állt mögöttük, hanem szorongás és utánzás.

Hasonló hatás működik akkor is, amikor influenszerek általános tüneteket sorolnak fel ADHD-ról, hormonproblémákról vagy bélbetegségekről. Az emberek könnyen magukra ismernek, ez az úgynevezett Barnum-hatás. A bizonytalanság és az algoritmusok kombinációja tökéletes recept az ön-diagnózis robbanásához.

Miért hisszük el könnyebben a közösségi médiát?

A válasz egyszerű, az online egészségkommunikáció magabiztos. Az orvosok statisztikákról, kockázatokról és bizonytalanságról beszélnek. Az influenszerek viszont biztos megoldásokat ígérnek: egy kapszula megszünteti a puffadást, egy hack javítja az alvást, egy diéta koncentráltabbá tesz.

A Covid-járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Megtanultunk otthon tesztelni, önállóan dönteni, és megszoktuk a gyors válaszokat. A közösségi média pedig tökéletes platformot adott az „egészség fogyasztói termékké válásához”.

Hogyan védhetjük meg magunkat?

A szakértők szerint nem kell teljesen elutasítani az online egészségügyi tartalmakat, de egészséges szkepticizmusra szükség van. Három egyszerű kérdés segíthet:

• Miért mondja ezt az illető?
• Ki profitál az ajánlásból?
• Van bizonyíték az előnyökre és a kockázatokra?

Az orvosok egyre több időt töltenek azzal, hogy a pácienseik által látott online információkat cáfolják. Ez időt vesz el a valódi tanácsadástól, és jól mutatja, mennyire átalakult az egészséghez való viszonyunk.

A tudás valóban erő lehet. De ha félrevezető forrásból származik, könnyen az ellenkező hatást érheti el: nem egészségesebbé, hanem bizonytalanabbá és szorongóbbá tehet bennünket.

Forrás: The Independent

Borítókép: Freepik