A kutatók felfedezték a világ egyik legveszélyesebb betegségének gyenge pontját

A malária változatlanul az egyik leghalálosabb betegség a világon, ám a Nottinghami Egyetem tudósainak friss felfedezése most látványos áttörést hozhat a fertőző kór ellen vívott küzdelemben.

A 2024-es statisztikák szerint világviszonylatban mintegy 610 ezer ember hunyt el maláriafertőzés következtében. A jelenség már csak azért is aggasztó, mert a kór leginkább az afrikai gyermekeket veszélyezteti. A felmérésekből az is kiviláglik, hogy évente nagyjából 440 ezer csecsemő és kisgyermek veszítheti életét a malária miatt – írja a HVG. A tudósok jelenleg is dolgoznak azokon a gyógykészítményeken és védőoltásokon, melyek megfékezhetik a fertőző betegség terjedését, de az utóbbi időben kevés látványos eredményt sikerült elérni e területen. Most viszont a Nottinghami Egyetem tudósainak ígéretes felfedezése hozhat áttörést: a szakemberek a Nature Communications című tudományos lapban publikálták új tanulmányukat, melynek keretében feltérképezték a betegséget okozó parazita egyik gyenge pontját.

Ezt olvastad már?

Patrick Dempsey 60 felett is csúcsformában: „A szenvedés a fejlődés kulcsa”

Tényleg megéri szétfagyni? A wellness-trend, ami miatt tízezrek ugranak a jeges vízbe.

A malária kialakulásáért felelős protiszták (egysejtű eukarióta élőlények) a Plasmodium nevű nemzetséghez tartoznak, melyből eddig 150-nél is több elnevezett fajt regisztráltak, de közülük csak öt hozható összefüggésbe a fertőző betegséggel.

A paraziták meglepő gyorsasággal képesek szaporodni – nem csupán az emberekben, hanem a kórt terjesztő maláriaszúnyogokban is. A folyamat aprólékosabb megfigyelése közelebb vihet a betegség természetének megértéséhez, és persze – közvetve bár, de – az egészségügyi mutatók javulásához is hozzájárulhat.

A maláriát okozó paraziták osztódása lényegesen eltér attól, mint amit egyéb élőlények esetében megszokhattunk. A Nottinghami Egyetem szakértőinek vizsgálata az Aurora-related kináz 1 (ARK1) nevű fehérjére koncentrált, mely rendkívül fontos feltétele a Plasmodium-parazitákra jellemző rendhagyó sejtosztódásnak és növekedésnek. Tanulmányukban a tudósok rámutatnak, hogy az ARK1 részt vesz az ún. sejtosztódási orsók létrehozásának irányításában. Ez utóbbiak feladata elősegíteni, hogy a genetikai anyag megfelelő módon váljon szét, amikor az osztódás során létrejön az új parazita.

A kutatók inaktiválták az ARK1-et, mert kíváncsiak voltak rá, hogy mindez milyen típusú változást idézhet elő. Végül arra jöttek rá, hogy az ARK1 tulajdonképpen a malária gyenge pontja, hiszen nélküle nem jön létre a sejtosztódási orsó, vagyis a parazita replikációja is akadályba ütközik, így aztán a betegség terjedése is megtorpan. A szakemberek meggyőződése, hogy a jövőben az ARK1 állhat majd a malária gyógyítását célzó kutatások középpontjában.

Forrás: HVG

Borítókép: Unsplash+