9 hónap súlytalanság: az űrutazás brutális hatásai az emberi testre

A világűrbe jutni és a Földet egyedülálló perspektívából szemlélni sokak számára életre szóló álom. Ám a súlytalanságban töltött idő komoly kihívást jelent az emberi test számára, amely évmilliók alatt a földi gravitációhoz alkalmazkodott. A Nemzetközi Űrállomáson kilenc hónapig rekedt Suni Williams és Butch Wilmore most egy hosszú rehabilitációs folyamat elé néznek, hogy testüket újra földi körülményekhez szoktassák.

„Az űrutazás eleinte fantasztikus élmény” – meséli a BBC kérdésére Tim Peake, aki 2015-ben töltött el időt az ISS fedélzetén. „Olyan, mintha nyaralnál: a szívednek kevesebb dolga van, az izmaid és a csontjaid is kevesebb terhelést kapnak, és egyszerűen lebegsz ebben a csodálatos súlytalanságban.” Az űrhajósok számára az első napok könnyedén telnek, mivel a testük megszabadul a gravitáció okozta terheléstől. Azonban, ahogy telnek a hónapok, a súlytalanság hatásai egyre inkább érezhetővé válnak – és ezek nem mindig kellemesek.

Izmok és csontok: gyorsított öregedés

A földi életben még az is izommunkát igényel, hogy egyenes testtartásban álljunk, ám az űrben ezek az izmok inaktívvá válnak. „Az izmoknál és a csontoknál egyértelműen a  – használd vagy elveszíted – elv érvényesül” – magyarázza Prof. Damian Bailey, a Dél-Walesi Egyetem élettani kutatója.

A súlytalanságban az izomtömeg folyamatosan csökken, és a csontok is gyengülnek. A földön a csontképződés és -lebontás egyensúlyban van, de a gravitáció hiánya ezt felborítja. Az ISS fedélzetén minden hónapban körülbelül 1%-kal csökken az űrhajósok csont- és izomtömege, ami olyan, mintha az öregedési folyamat éveket ugorna előre.

A hazatérés után ennek hatásai azonnal megmutatkoznak. Az űrhajósokat segíteni kell a kapszulából való kiszállásban, és a földet érés utáni első napokban még a járás is kihívást jelent számukra.

Splashdown confirmed! #Crew9 is now back on Earth in their @SpaceX Dragon spacecraft. pic.twitter.com/G5tVyqFbAu

— NASA (@NASA) March 18, 2025

Szív, vérkeringés és látás – minden változik

A szív- és érrendszer szintén alkalmazkodik a gravitációmentes környezethez. A szív kevesebb erőfeszítéssel pumpálja a vért, ami kezdetben könnyedségérzetet ad, ám hosszú távon a keringési rendszer gyengüléséhez vezet. A testnedvek eloszlása is megváltozik: mivel a folyadékokat nem húzza lefelé a gravitáció, azok a fej és a mellkas irányába tolódnak el. Az űrhajósok puffadtabb arccal térnek vissza, de ez nem csupán esztétikai kérdés – a folyadéknyomás növekedése az agyban és a szemben maradandó látáskárosodáshoz is vezethet. Az úgynevezett „űrrepüléssel összefüggő neuro-ocularis szindróma” homályos látást, a szemgolyó alakjának deformálódását és az ideghártya (retina) elváltozásait okozhatja.

We’re getting our first look at #Crew9 since their return to Earth! Recovery teams will now help the crew out of Dragon, a standard process for all crew members after returning from long-duration missions. pic.twitter.com/yD2KVUHSuq

— NASA (@NASA) March 18, 2025

Egyensúly és térérzékelés: amikor a föld mozdul meg alattad

A mikrogravitáció egyik legfurcsább hatása az egyensúlyérzékelés zavara. Az emberi agy megszokta, hogy mindig van „lent” és „fent” – de az űrben ezek az irányok értelmüket vesztik. Az űrhajósok gyakran tapasztalnak szédülést és dezorientációt, és a visszatérés sem könnyebb.

„Az első pár nap a földet érés után igazi kihívás” – mondja Peake. „Szédülsz, el kell telnie néhány napnak, mire újra természetesen mozogsz és visszanyered az erődet.”

Suni Williams, Butch Wilmore return to Earth; What’s next for the astronauts? https://t.co/7GKpUr8MBv

— WPXI (@WPXI) March 20, 2025

Vissza a Földre: a hosszú út a regenerációig

Az űrhajósok már az űrben is igyekeznek minimalizálni az egészségügyi kockázatokat. Naponta legalább két órát edzenek – futópad, szobakerékpár és súlyzós edzés segítségével próbálják fenntartani az izom- és csonttömegüket. Még így is hónapokba telik, mire a visszatérés után ismét teljesen fittnek érzik magukat.

Dr. Helen Sharman, az első brit űrhajós szerint az izomtömeg visszaszerzése néhány hónap alatt lehetséges, de a csontsűrűség regenerációja akár évekig is eltarthat. „Még ha vissza is épül a csontállomány, a szerkezete nem lesz teljesen ugyanolyan, mint korábban” – magyarázza.

Miért vállalják mégis?

Mindezen kihívások ellenére az emberek újra és újra visszatérnek az űrbe. Az emberi kíváncsiság és a felfedezés iránti vágy erősebb, mint a fizikai kellemetlenségek, és minden egyes küldetés közelebb visz minket a mélyűr felfedezéséhez. Az olyan missziók, mint Suni Williams és Butch Wilmore kilenc hónapos kényszerű tartózkodása, értékes adatokkal szolgálnak arról, hogyan készülhetünk fel a jövő Mars-utazásaira – vagy akár hosszabb idejű bolygóközi utazásokra.

Az űrutazás tehát nemcsak technikai, hanem biológiai kihívás is. Az emberi test elképesztő alkalmazkodóképességet mutat, de az űr mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy még mindig földi lények vagyunk – egyelőre.