Trump Ukrajna-politikája még rengeteg fejfájást okozhat Putyinnak

Olybá tűnik, az ukrajnai háború ügyében Donald Trump leendő amerikai elnök sem szeretne eltérni az elődje, Joe Biden által képviselt irányvonaltól. Vagyis a konfliktust illetően az Egyesült Államok álláspontja változatlan: Ukrajnában csakis akkor lesz béke, ha az orosz agresszort visszavonulásra késztetik.

Máig heves viták tárgyát képezi, hogy vajon második elnöki ciklusában milyen alapokon nyugszik majd Donald Trump ukrajnai háborúval kapcsolatos politikája. Korábban sokan azt jósolták, hogy a régi-új amerikai elnök az Ukrajnának szánt pénzügyi források befagyasztásával, valamint a katonai támogatás megvonásával teremtene békét, ami lényegében azt jelentené, hogy szép csendben átjátssza a kelet-európai országot az oroszok kezére. Nos, a legfrissebb vélemények szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb. Amerikának egyszerűen nem érdeke, hogy Oroszország ilyen nagymértékben megerősödjön Kelet-Európában, és ezt valószínűleg a második Trump-adminisztráció is helyesen ismeri majd fel.

Egyesek már most arra számítanak, hogy a következő négy évben Trump egy erős, határozott, megtorpanni nem szándékozó Amerika képét közvetíti majd az orosz agresszor felé.

Kurt Volker, az első Trump-ciklus alatt kinevezett ukrajnai különmegbízott nemrég a Meduza nevű orosz ellenzéki lapnak adott interjút – szúrta ki a Privátbankár. Volker sok más téma mellett arról is szót ejtett, hogy a béketeremtés során nem Ukrajnát, hanem Oroszországot lesz majd különösen nehéz tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. „Putyinnal az a baj, hogy ő az Ukrajna feletti hatalmat akarja, ennél kevesebb nem fogja kielégíteni. Nem kezdhetünk el tűzszünetekről, demilitarizált övezetekről, autonóm régiókról és hasonlókról beszélni, és kielégíteni Putyin vágyait, mert ő soha nem lesz elégedett. Egy ilyen embert egyszerűen meg kell állítani” – világította meg a helyzetet Volker, aki úgy véli, Trump először megpróbál diplomáciai úton pontot tenni a lassan három éve dúló háború végére, és telefonon egyeztethet Putyinnal, aki valószínűleg nem áll majd kötélnek. Persze az is lehet, hogy az oroszok látszólag elfogadják az amerikai feltételeket, aztán mégis tovább támadják Ukrajnát, a felelősséget pedig az ellenséges országra hárítják.

Volker szerint Trump másképp próbál majd nyomást gyakorolni Putyinra, mint Joe Biden. A leendő elnök ultimátum elé állíthatja orosz kollégáját: ha nem szakad vége a háborúnak, Ukrajna annyi pénzt és katonai támogatást kap majd a tengerentúlról, amennyire csak szüksége van. „És megvehetnek bármit, amit akarnak, és használhatják bárhogy, ahogy akarják. Ez lenne a megfelelő üzenet ahhoz, hogy meggyőzze Putyint arról, Ukrajna és a Nyugat az erő pozíciójában van Oroszországhoz képest, és ha kell, tovább bírják” – véli Volker, aki szerint az elmúlt időszakban felmerült ötletek (a front azonnali befagyasztása, egy demilitarizált övezet létrehozása, Ukrajna NATO-csatlakozásának elodázása) biztosan nem Trumptól származnak, bár ezek a részletek nem is nyerhetnek jelentőséget egészen addig, amíg Putyin egész Ukrajnát be akarja kebelezni. „Nagyon egyszerű nyelven meg kell mondani neki, le kell állnod, ennyi volt, nincs tovább. Rá kell kényszeríteni, hogy álljon le” – ecsetelte a korábbi ukrajnai különmegbízott.

Volker ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trump által várhatóan kínált feltételek biztosan nem harmonizálnak majd az ukrán célokkal. A megtámadott félnek nem lesz rá lehetősége, hogy az összes, az oroszok által megszállt területet visszaszerezze. „De ha győzelem alatt azt értjük, hogy Ukrajna egy szuverén, független, európai demokrácia, állandó biztonsági garanciákkal, jó esetben a NATO és az EU tagja, a háború pedig véget ér, akkor ez szerintem nagyon is elérhető” – fűzte hozzá.

Ha most befagyasztanák a frontvonalakat, Oroszország rövidesen újra támadásba lendülne – véli a korábbi különmegbízott -, de ha a Nyugat kellő katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának (beleértve a NATO- és az EU-tagság biztosítását is, na meg az ország újjáépítését), akkor a kelet-európai ország hosszú távon (akár Putyin hivatali idejének lejártáig) is ellenállhatna az orosz agressziónak. „Putyin nem tart örökké, és ha lelép a színről, akármilyen módon is történjen ez, Oroszország meg fog változni. Nem feltétlenül lesz egy csodálatos, békés demokrácia, de úgy vélem, az orosz elitek körében mindenki tudja, hogy ez a háború hatalmas hiba volt és nagyon drágán megfizet érte Oroszország, ezért Putyin után össze akarják szedni magukat” – fejtette ki álláspontját Volker.

„A kérdés Putyin megállítása – vagy abbahagyja a háborút, vagy nem. Nem lehet ilyen-olyan cselekkel leszerelni. Csak az erőből ért, és ha az erő ellene fordul, akkor van esély véget vetni a háborúnak. Tehát maradni kell az egyszerű dolgoknál és azokra fókuszálni, és fel kell készülni erőt építeni és erőt mutatni, mert Putyinra ez hat” – mutatott rá.

Ahogy november végén mi is megírtuk, Trump új ukrajnai különmegbízottja Keith Kellogg nyugalmazott amerikai altábornagy lesz, aki 2017 és 2021 között, a megválasztott amerikai elnök első ciklusában a Nemzetbiztonsági Tanács ügyvezető titkáraként dolgozott. Volkerhez hasonlóan egyébként Kellogg is helyeselte Joe Biden döntését a mélységi orosz csapások engedélyezésével kapcsolatban, mivel e lépés szerinte szélesíti a Trump-adminisztráció mozgásterét.

Bár Donald Trump részletes béketervét mindmáig nem ismeri a nyilvánosság, ahogy az elnök biztonsági garanciákkal, valamint az egyes ukrán területek jövőjével kapcsolatos elképzeléseit is sűrű homály fedi, de az már most világosan látszik, hogy a politikus holdudvarában feltűnő katonai-biztonságpolitikai szakemberek nem a meghátrálás és a gyors – az orosz győzelemnek kedvező – „béketeremtés” politikáját szorgalmazzák: inkább erőt mutatnának Oroszország felé, és mind Vlagyimir Putyint, mind Volodimir Zelenszkijt súlyos kompromisszumokra kényszerítenék. Hogy mindez valóban így lesz-e, hónapokon belül kiderülhet.