Tovább dagad a botrány a svájci békekonferencia körül

Magyarázatot vár a svájci békekonferencia szervezőitől Törökország, mivel a találkozón gyakorlatilag állami szereplőként kezelték a konstantinápolyi ortodox egyházat, és azt állították, hogy egyeztetés történt az egyház és a török delegáció között.

A június 15-16-án, Svájcban megrendezett békecsúcs célja az ukrajnai háború befejezésének elősegítése volt. A zárónyilatkozatot végül 78 ország és szervezet írta alá, köztük a konstantinápolyi ortodox egyház – írja a Portfolio. Az egyház és Törökország politikai vezetése régóta vitában állnak: az egyház saját magát az egész országra kiterjedő vallási hatóságként definiálja, míg a török kormány szerint hatásköre csak az ország görög kisebbségére terjed ki.

Az egyház részvételéről szóló hírekre Öncü Keçeli, a török külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán reagált, egyúttal pedig kijelentette, Törökország nem folytatott tárgyalásokat a konstantinápolyi ortodox egyházzal, és nem értik, miért tekintették a szervezők gyakorlatilag állami szereplőnek az egyházat.

„Magyarázatot kértünk a csúcstalálkozó szervezőitől, Svájctól és Ukrajnától, hogy miért szerepelt a feneri görög patriarchátus aláírása a zárónyilatkozatban” – írta Keçeli.

Szakértők szerint a svájci békekonferencia nem tekinthető sikeresnek, miután a résztvevők negyede nem írta alá a zárónyilatkozatot, további három ország pedig utólag vonta vissza az aláírást, ami arra utal, hogy Ukrajna nem tudott elegendő nemzetközi támogatást szerezni a háború lezárásának elősegítéséhez.