Újabb háború küszöbén áll Európa?

Miközben tovább folytatódik az egyelőre végeláthatatlannak tűnő ukrajnai háború, az öreg kontinens egy másik pontján kiújulni látszik egy régi konfliktus, mely – egyes vélekedések szerint – ismét lángba boríthatja Délkelet-Európát.

A nemzetközi közvélemény figyelmét jelen pillanatban a tavaly február óta zajló orosz-ukrán háború köti le, pedig könnyedén lehet, hogy hamarosan egy újabb fegyveres konfliktus robban ki Európában – hívja fel a figyelmet a CNBC cikke. Az elmúlt hónapok során újra elmérgesedett Szerbia és Koszovó viszonya. Mint ismeret, déli szomszédunk és a jelenleg vitatott jogállású területnek minősülő Koszovó ellentéte a kilencvenes évek végén háborúvá fajult, és sajnos nem kizárt, hogy a történelem hamarosan megismétli önmagát.

A két közösség viszonya a 2023. április 23-i rendkívüli önkormányzati választást követően vált különösen fagyossá – emlékeztet a Euronews. Ekkor az északi, szerb többségű régiókban négy albán nemzetiségű polgármestert neveztek ki, miután a szerbek bojkottálták a választásokat.

Májusban a koszovói albán központi kormány úgy határozott, hogy – ha kell, erőszak árán, de – beiktatja a megválasztott polgármestereket. Zvecan városában szerb tüntetők kísérelték meg megakadályozni, hogy a tisztviselők bejuthassanak az önkormányzati épületekbe. A KFOR NATO vezette békefenntartó csapatokkal való összecsapások során negyven katona és ötvennél is több szerb tüntető szenvedett sérüléseket. Azóta sokan attól félnek, hogy újra fellángol az 1999-ben a NATO segítségével megszüntetett konfliktus, melynek tétje Koszovó függetlensége volt. Szeptemberben Koszovó északi részén került sor erőszakos cselekményekre, Belgrád válaszul fokozta a katonai jelenlétét a szomszédjával közös határa mentén.

Most sokan attól tartanak, hogy Délkelet-Európa újra lángokba borulhat. „A Koszovó és Szerbia közti konfliktus elsimítása többé nem csupán politikai ügy, hanem komoly biztonsági kérdés is Európa számára” – írta Engjellushe Morina és Majda Ruge, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) szakértői. Hozzátették: „Az Egyesült Államok és az Európai Unió számára nem csupán a felek közti párbeszéd sikere avagy kudarca a tét, hanem egyúttal az is, hogy visszatér-e a stabilitás, vagy tovább fokozódik az erőszak. Az utóbbi forgatókönyv igencsak valószínű, hacsak a Nyugat nem ismeri el, hogy Belgrád fontos szerepet játszott Koszovó destabilizálásában, és nem tesz meg mindent e folyamat ellensúlyozása érdekében.”

Koszovó a szerb alkotmány értelmében autonóm tartománynak minősült, ám a helyi albán többség 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta a független koszovói köztársaságot. A Balkán-félszigeten elterülő állam máig vitatott jogállású terület, hiszen Szerbiától való függetlenségét a világ országai csak részben ismerték el. Természetesen Belgrád is Szerbia integráns részeként tekint Koszovóra, melynek lakosságát 93 százalékban albánok alkotják.

Koszovó és Szerbia között az utóbbi években egyre kitapinthatóbbá vált a feszültség. Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy ők próbálják eszkalálni a helyzetet, és kiprovokálni egy újabb háborút a térségben.