Most látszik csak igazán, milyen súlyos árat fizetett a Brexitért a brit gazdaság

A kilépés miatt az ország GDP-je hosszabb távon 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mint amit a gazdaság az Európai Unió tagjaként ebben az időtávlatban megtermelhetett volna.

Rachel Reeves brit pénzügyminiszter szerint súlyos és tartós károkat okozott Nagy-Britanniának az ország Európai Unióból való kilépése. A politikus a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva szerdán kifejtette: az előző, konzervatív párti brit kormány megszorító intézkedései a Brexit hatásaival párosulva óriási súlyként nehezednek a gazdaságra. A munkáspárti kormány pénzügyminisztere emellett arra is emlékeztetett, hogy a független gazdaságelemző műhelyként működő, de a kabinet számára hivatalos előrejelzéseket is készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon nagyjából 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.

Ezt olvastad már?

A britek többsége újra csatlakozna az Európai Unióhoz

Az Egyesült Királyság lehet Trump vámjainak titkos nyertese

Reeves hangsúlyozta: a kormány minden követ megmozgat annak érdekében, hogy e kár bizonyos részét elhárítsa az EU-val kötött átfogó kereskedelmi megállapodással, illetve a brit és az uniós fiatalok kölcsönös letelepedésének és munkavállalásának szabályait enyhítő egyezménnyel.

„Ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a brexit súlyos és hosszantartó hatást gyakorol a brit gazdaságra” – tette világossá a Sky Newsnak adott interjújában a brit pénzügyminiszter.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, majd 11 havi átmeneti időszak után az egységes belső piacról és a vámunióból is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt biztosítani az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni az országot az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

A Munkáspárton belül azonban az utóbbi időben nyílt viták kezdődtek erről a kérdésről, és Rachel Reeves rövid időn belül a Labour második igen befolyásos politikusa, aki a nyilvánosság előtt szól a Brexit okozta károkról.

Andy Burnham, Manchester munkáspárti polgármestere a Labour minapi éves kongresszusán felszólalva „katasztrófának” nevezte a brexitet, és közölte: azt szeretné, ha Nagy-Britannia teljes jogú tagként ismét csatlakozna az EU-hoz. Hozzáfűzte: reméli, hogy ez még az ő életében megtörténik.

Burnham hangsúlyozta: hogy el kell számoltatni azokat, akik annak idején a Brexit mellett kampányoltak, mert a brit EU-tagság megszűnése óta Nagy-Britanniában „semmi nem működik úgy, ahogy kellene”.

Borítókép: Sandro Cenni, Unsplash