Putyin kijátszotta az olajszankciót, ami fájni fog Európának

Oroszország 2023-as olajbevétele 15 milliárd  dollárral haladhatja meg a korábbi becsléseket. Moszkva sikeresen kerülte meg az exportra kivetett ársapkát, ráadásul Putyinnak az olajáremelkedés is kapóra jön.

Ursula von der Leyen 2022 december elején a következőt nyilatkozta: „Az EU egyezménye az olajársapkáról – egyeztetve a G7-ekkel és másokkal – jelentősen csökkenteni fogja Oroszország bevételeit” – idézi fel a Privátbankár elemzése. Az Európai Bizottság elnöke az orosz exportra kivetett ársapka bevezetésekor még nagyfokú optimizmusról tett tanúbizonyságot, az azóta eltelt szűk egy év azonban nem az ő várakozásait igazolta.

A nyersolaj esetében a G7-ek és az EU hordónként 60 dolláros maximum árat határoztak meg: európai vállalatok csak ezen ár alatt szállíthatnak orosz olajat harmadik (tehát Unión kívüli) országokba vagy nyújthatnak ezzel összefüggő szolgáltatásokat – áll a Bizottság korábbi közleményében. Az EU-ból kitiltották a tengeri úton szállított orosz olajat, s kizárólag a vezetéken érkező importot engedélyezték.

Brüsszel akkor abban is reménykedett, hogy az ársapka hozzájárulhat a globális energiaárak stabilizálásához, ami a magas árakkal szembesülő országok számára is segítség lehet. Az oroszok azonban kijátszották a szankciót: a Financial Times elemzése szerint augusztusban tengeri olajszállításuk mintegy háromnegyedénél nem vettek igénybe nyugati biztosítást, miközben tavasszal ez az arány még csak 50 százalék volt. Ez egyben azt is jelzi, hogy Moszkva képes a piacihoz közeli áron értékesíteni az olaját, és akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy nyár óta intenzíven emelkedik a nyersolaj piaci ára.

A Kijevi Gazdasági Intézet (KSE) információi szerint Oroszország 2023-as olajbevétele mintegy 15 milliárd dollárral haladhatja meg a korábbi becslésekben jelzett értékeket.

A G7 korábban abban bízott, hogy az oroszoknak szükségük lesz a nyugati szolgáltatókra az olaj piacra juttatásához, ezért majd igazodniuk kell a 60 dolláros árplafonhoz is. A terv kezdetben működni látszott – a KSE adatai szerint tavaly február óta 100 milliárd dollárral csökkentek az orosz olajbevételek, méghozzá a szakciók és a helyi piacról való kivonulások miatt. Ám Oroszország később létrehozta olajszállító tankerek egy csoportját, mely már nyugati biztosítások nélkül is képes volt ellátni a feladatait. Így aztán emelni is tudták az árakat: az Urál típusú orosz kőolaj átlagos ára 60 dollár fölé emelkedett az utóbbi hónapokban.

És ha mindez nem volna elég, Oroszország a múlt héten közölte, hogy határozatlan időre azonnal leállítja dízelexportját (e rendelkezés ugyanakkor nem vonatkozik négy posztszovjet államra), mégpedig a hazai piac stabilizálására hivatkozva. Az intézkedést követően a már amúgy is igencsak magas világpiaci energiaárak további növekedése várható, de az időzítés voltaképpen az Európai Unió számára a legrosszabb. Európa gazdasága számára ugyanis kulcsfontosságú a dízel, hiszen télen sokkal több gázolajra van szükség, mint az esztendő többi részében. Egyesek szerint a most bejelentett korlátozás „csupán” egy eszköz Moszkva kezében, mellyel bosszút állhat az EU-n.