Az izraeli háború új fejezetet nyithat a Közel-Kelet történetében

Szombat reggel meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a Hamász nevű palesztin terrorszervezet. A döbbenetes eset – mely az egész világot megrázta – nagyjából olyan lélektani sokkot váltott ki az országból, mint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás az amerikai nemzetből. Mit hozhat a folytatás?

Szombaton reggel rakéták ezrei záporoztak Izrael területére: a nemzetközi közvéleményt mélyen megdöbbentő támadás mögött a palesztin terrorszervezet, a Hamász állt. Ahogy az előre várható volt, a válaszcsapás sem maradt el: Izrael Gázában vágott vissza, az eredmény több száz halott – a sebesültek száma ezres nagyságrendű -, egyes elemzők pedig azt sem tartják kizártnak, hogy a mostani konfliktus egy hosszú és véres háború előjátéka lehet.

„Ez az egész nem egyéb, mint Izrael saját 9/11-e” – mondta Ian Bremmer, az Eurázsia Group nevű kockázatelemző cég feje, majd hozzátette: az ország geopolitikai pozíciója hosszú évtizedek óta nem volt annyira kedvező, mint éppen ma. Megemlítette a három évvel ezelőtt aláírt Ábrahám-megállapodásokat, vagyis azokat a kétoldalú egyezményeket, melyek Izrael és az arab országok kapcsolatának normalizálását célozták. Bremmer hozzátette: Izrael Szaúd-Arábia felé is közeledni kezdett.

Bremmer szerint épp ez – a régió politikai klímájának átalakulása – lehet az Izrael puszta létezésének tényét is vitató Hamász hatalmas erejű támadásának egyik oka, ugyanakkor hozzátette: az incidens Izrael hírszerzésének totális csődjét is jelzi.

És ha már ennél a kérdésnél tartunk: hogyan változhat meg Izrael, Palesztina és közel-keleti térség államainak kapcsolata? Egyes szakértők úgy vélik, az incidens kisiklathatja Izrael és Szaúd-Arábia – az Egyesült Államok közvetítésével folyó – tárgyalásait. „Az erőszakos események máris lehűtötték azoknak a reményeit, akik az izraeli-szaúdi normalizációt segítő folyamatok előrehaladására számítottak, az eset ugyanakkor emlékeztette a nemzetközi közösséget arra, hogy a palesztin probléma az azonnali konfliktuskezelés és a békéltetés igényét vonja maga után” – mondta Sanam Vakil, a Chatham House közel-keleti-észak-afrikai programjának igazgatója. Szaúd-Arábia éppen néhány héttel ezelőtt közölte a Biden-adminisztrációval, hogy szüneteltetné a közeledés egyébként is lassú és törékeny folyamatát, a Hamász támadása tehát voltaképpen csak olaj volt a tűzre.

„Az izraeli-szaúdi kiegyezés csak egy karnyújtásnyira volt, de a folyamatnak most vége” – mondja Ian Bremmer. Szaúd-Arábia ugyanakkor kijelentette: nem támogatja a támadásokat, sőt csatlakozott a nemzetközi közösséghez, mely az erőszakos cselekmények eszkalációjának meggátolására törekszik.

„Az eddigiek alapján úgy tűnik, ez Gáza és Izrael háborúja. Semmilyen jel nem utal arra, hogy Irán és a Hezbollah is bekapcsolódna a konfliktusba (ez utóbbi hétfőn mégis megtörtént – a szerk.). Ez a körülmény pedig gátat szab az eseménysorozat globális hatóerejének” – mondta a CNBC-nek telefonon Zvi Eckstein, a Bank of Israel korábbi kormányzóhelyettese, aki úgy véli, Izrael pár héten belül újra teljesen működőképes lehet gazdaságilag.

Eckstein, aki jelenleg a Tel-Aviv-i Egyetem közgazdász emeritus professzora, hozzátette: nem valószínű, hogy e konfliktusnak olyan globális hatása legyen, mint a lassan két éve húzódó ukrajnai háborúnak. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha kiderülne, hogy Irán segített a Hamásznak megtervezni a szombati támadásokat, egészen új helyzet állna elő, és az izraeli válaszcsapás ekkor már az iráni haderőt sem kerülné el.

„A legfontosabb kérdés, hogy vajon megvalósul-e Irán és Szíria katonai együttműködése a Hamász kedvéért… ha ez bekövetkezik, az természetesen kiszélesíti a háborút” – tekintett a jövőbe Eckstein.