Hogyan élnek az európaiak 2025-ben?

Az Eurostat friss adatai látványosan mutatják meg az Európán belüli életszínvonalbeli különbségeket. Míg Luxemburgban egy átlagember jövedelme közel kétszerese az uniós átlagnak, addig Magyarországon és Szlovákiában csak annak felét keresi. Több mint 93 millió európai – vagyis minden ötödik – a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával él, különösen a gyerekek vannak veszélyben. Bár a súlyos anyagi nélkülözés átlagosan csak 6%-ot érint, Dél- és Kelet-Európában jóval magasabb az arány. Érdekesség, hogy az életelégedettség nem egyenesen arányos a jövedelemmel: a finnek, a szlovének és a románok a legelégedettebbek, míg a bolgárok a legelégedetlenebbek.
2024-ben az európai átlagos jövedelem – vagyis amennyi egy átlagembernek marad a zsebében adók és kiadások után – kb. 21 ezer eurónak megfelelő összeg volt. Csakhogy ez országonként nagyon eltér:
-
Luxemburgban közel a duplája,
-
míg Magyarországon és Szlovákiában jóval kevesebb, körülbelül a felét keresi egy átlagember.
Ez azt is jelenti, hogy mást jelent „jól élni” Nyugaton és mást Keleten: ugyanaz a kiadás nálunk sokkal nagyobb teher lehet.
Az EU-ban több mint 93 millió ember él úgy, hogy fennáll a veszélye: elszegényedik vagy kiszorul a társadalomból. Ez minden ötödik európait érinti. Különösen a gyerekek vannak nagy kockázatnak kitéve, míg a nyugdíjasok valamivel kevésbé.
Ez azért fontos, mert ha a fiatal generáció nehezebben boldogul, az hosszú távon az egész kontinens jövőjére hatással van.
A súlyos anyagi gondok – amikor valaki nem tud rendesen fűteni, nem jut el nyaralni vagy nem tudja megvenni a szükséges élelmiszert – az EU-ban átlagosan 6%-ot érintenek. De például Görögországban, Bulgáriában és Romániában ez kétszer ennyi, míg Szlovéniában szinte alig fordul elő.
Boldogabbak-e a gazdagabb országok?
Nem feltétlenül. Az emberek átlagos életelégedettsége 2024-ben 7,2 pont volt egy 10-es skálán. Érdekes módon a legelégedettebbek a finnek és a szlovének voltak, de meglepő módon a románok is a lista elején végeztek. A bolgárok érezték magukat a legelégedetlenebbnek.
Ez mutatja: a jóllétet nem csak a pénz határozza meg, hanem például az oktatás, az egészségügy, vagy az, hogy mennyire bíznak egymásban az emberek.
Nyugat-Európában a kultúrára, utazásra, egészséges életmódra költés természetes része az életnek. Keleten viszont sok család számára még mindig luxus. Ez nemcsak a mindennapokat befolyásolja, hanem azt is, hová érdemes dolgozni menni, hol lehet jobb karriert építeni vagy befektetni.
📌Forrás: Eurostat – Key figures on European living conditions, 2025 edition, borítókép: Curated Lifestyle, Unsplash+