Az idei július volt minden idők legforróbb hónapja

A Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja közölte: a mérések kezdete óta az idei július volt a legforróbb hónap a Földön.

Az elmúlt hónapot világszerte hőhullámok és tüzek jellemezték, és 0,33 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekorder, 2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 Celsius-fokos volt. A levegő hőmérséklete is 0,72 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti júliusokra vonatkozó átlagot.

A szakértők július 27-én, azaz röviddel a hónap vége előtt nagyon valószínűnek nevezték, hogy 2023 júliusa lesz a valaha mért legmelegebb hónap.

Mindez arra sarkallta António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kijelentse: az emberiség maga mögött hagyta a globális felmelegedés korszakát, s átlépett a globális forróság időszakába.

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta nyugtalanítóan magas, júliusban pedig még ehhez képest is szintet lépett. Július 30-án 20,96 fokos abszolút csúcsot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát. „Júliusban mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérséklete tekintetében új rekordokat mértünk. Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve, amely egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményeknek van kitéve” – fogalmazott Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelei egyszerre jelentek meg az egész Földön.

A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat korábban rámutatott: a közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban bekövetkezett hőhullámok lehetetlenek lettek volna az emberi tevékenység hatása nélkül.

A Kopernikusz azt is megállapította, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál. Burgess úgy véli, az idei év eddig a harmadik legmelegebb, 0,43 Celsius-fokkal áll a közelmúlt átlaga felett, és a júliusi globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.

Az 1,5 Celsius-fokos érték jelképes, hiszen ez a 2015-ös párizsi klímaegyezményben a globális felmelegedés korlátozására meghatározott legambiciózusabb határérték. A megállapodásban említett küszöbérték viszont nem csupán egy hónapra, hanem több év átlagára vonatkozik. „Még ha ez csak átmeneti is, azt mutatja, hogy sürgősen komolyabb erőfeszítéseket kell tenni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentése érdekében, amely a fő oka ezeknek a rekordoknak” – állapította meg Burgess.

Nem biztos, hogy a 2023-as év ezzel lezárja a rekordok sorát. A Kopernikusz hangsúlyozta: az El Niño-jelenség kialakulása miatt viszonylag meleg évre számíthatunk.

A Csendes-óceán feletti ciklikus, természetes éghajlati jelenség globálisan melegítő hatással jár, erősítve a klímaváltozás hatását.

(MTI)