Zuhanórepülésben a Tesla részvényei, kongatják a vészharangot az elemzők

Az amerikai autógyártó másfél évtizedes tőzsdei pályafutásának legpocsékabb időszakát zárta. Ironikus, hogy a vesszőfutás január 20-án, Donald Trump elnök (Elon Musk közeli politikai szövetségese) beiktatása napján vette kezdetét.

Az Elon Musk mérnök-üzletember által irányított multinacionális autógyártó, a Tesla részvényei már hetedik hete eséssel zárnak, ilyen kiábrándító eredményre pedig még nem volt példa azóta, hogy a vállalat tizenöt éve tőzsdére lépett – írja a Portfolio.hu. Érdekesség, hogy a vesszőfutás január 20-án kezdődött, vagyis épp azon a napon, amikor beiktatták hivatalába Musk közeli politikai szövetségesét, Donald Trump amerikai elnököt – az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a csúcsról már korábban elindult a lejtmenet.

Beszédes, hogy míg 2024 legvégén a Tesla árfolyama történelmi csúcsra emelkedett, a jegyzés mostanra 50 százaléknál is többet zuhant, és ezáltal a vállalat értéke is hatalmasat csökkent.

A kedvezőtlen folyamatokat Musk részben saját magának köszönheti. Nyílt politikai elköteleződése ugyanis erős rosszallást váltott ki a Tesla részvényeseiből, ügyfeleiből, valamint a nyilvánosság széles köreiből is. Megütközést keltett például, hogy a cégvezér teljes mellszélességgel támogatni kezdte a németországi – ráadásul szélsőjobboldali-náci karakterű – pártot, az AfD-t, ekként nyíltan beavatkozva a helyi belpolitikába, de akkor is sokan ráncolták a szemöldöküket, amikor Musk javaslatot tett rá, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból – és a sort még hosszasan lehetne folytatni.

Noha a Tesla hosszú évekig szinte egyetlen centet sem áldozott marketingkiadásokra, mégis széles körben ismert, felkapott és jól működő márkát teremtett. Mindehhez persze sokat hozzátett Musk személyes brandje is, ami ugyanakkor kétélű fegyver, hiszen nem csupán a vállalat ázsióján képes lendíteni, hanem – ahogy most is láthattuk – akár infernális mélységekbe is taszíthatja a Teslát.

Egy meglepő adat: 2025 januárjában a vállalat eladásai 45,2 százalékot csökkentek Európában, miközben a BEV-eladások (akkumulátoros elektromos autó) 37,3 százalékkal növekedtek ugyanebben az időszakban. Az országos statisztikákban egyébként már a februári számok is egyértelműen látszanak.

A KBA információi szerint Németországban január és február folyamán 2706 járművet szállított ki a cég, ami 70,6 százalékos csökkenést jelent 2024 azonos időszakához képest. Franciaországban az év első két hónapja 45 százalékos visszaesést eredményezett év/év alapon. Ami Norvégiát illeti, a Tesla eladásai itt 44,4 százalékkal mérséklődtek januárban és februárban, míg Ausztráliában 65,6 százalékot esett az értékesítés. Musknak ráadásul még Kína miatt is főhet a feje, hiszen a sanghaji üzem autószállításai februárban 49 százalékkal, mindösszesen 30 688 autóra zsugorodtak. Ehhez hasonló havi adatra 2022 júliusa óta nem volt példa.

Az Egyesült Államokban is érezhető, hogy milyen hatást gyakorolt Musk szerepvállalása a közgondolkodásra, valamint a Tesla általános megítélésére. Az elmúlt időszakban több Tesla-kereskedésnél is aktivisták tüntettek Amerikában, sőt a közös, koordinált fellépés megszervezésére még önálló platform is alakult TeslaTakedown néven.

Musk kritikusai egyébiránt azt is nehezményezték, hogy az üzletember egy olyan amerikai elnök partneréül szegődött, aki köztudottan mély ellenérzéseket táplál az elektromos autók, illetve a korszerű, környezetbarát technológiák iránt.

A befektetők emellett azt is problémásnak tartják, hogy a cégvezető egyre nagyobb mértékben vonódik bele a kormányzati politikába, vagyis kevesebb figyelemmel tünteti ki a Teslát, nem is szólva a további fontos vállalkozásairól. A részvények mélyrepülésének ráadásul meredekebb ívet szabhat, hogy az elmúlt időszakban számos mérvadó elemzőház visszavágta a Teslára vonatkozó célárát.

Jelen pillanatban még nehéz volna megjósolni, hogy a Tesla termékei iránti visszafogott év eleji kereslet mennyire lehet tartós, és persze az is kérdéses, hogy Elon Musk politikai tevékenysége milyen hosszú ideig gyakorolhat negatív hatást az eladásokra. Annyi azonban már az árazásból is látszik, hogy a piac csupán részben köti a Tesla értékét az autóeladásokhoz az olyan hosszú távú projektek mellett, mint az önvezetés, a robotaxik vagy épp a robotika. Ha a vállalat közelebb tud kerülni e kiemelt projektek megvalósításához, az már a részvényesek számára is kedvező fordulat volna, a vállalat márkaimázsára és népszerűségére viszont még így is fenyegető árnyékot vethet a cégvezető egyre markánsabb politikai szerepvállalása.