Az Európai Unió országaiban a vállalatoknak évente legalább húsz napnyi fizetett szabadságot kell biztosítaniuk az alkalmazottaiknak. Magyarország – számos más állammal együtt – csak e minimumkövetelménynek tesz eleget, de vannak olyan országok, melyek sokkal bőkezűbbek a munkavállalókkal.
Az Európai Unió tizennyolc különböző országában áll a dolgozók rendelkezésére a már említett húsz napos keret. Magyarország mellett ebbe a csoportba tartozik Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország, ha pedig kontinensünk EU-n kívüli országaira tágítjuk a fókuszt, akkor meg kell említenünk Svájcot is.
Kedvezőbb a helyzet Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban: ezekben az államokban a céges alkalmazottak huszonöt napos keretet meríthetnek ki.
Nagy-Britanniában megint mások az előírások: a szigetországban évente 28 napnyi fizetett szabadság jár a dolgozóknak, igaz, ebbe bizonyos munkaszüneti napok is beletartoznak.
2020-ban egyébként Görögországban volt a legalacsonyabb a munkaszüneti napok száma (összesen hat), míg Lettországban, Litvániában és Szlovákiában kiugróan magas (tizenöt nap). Az uniós átlag négy évvel ezelőtt 11,7 nap volt.
Ha a fizetett szabadságot és a munkaszüneti napok számát együttesen vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a görög munkavállalók pihenőideje volt a legcsekélyebb: ők egy év leforgása alatt mindössze 26 napot tölthettek távol a munkájuktól, Ausztriában és Máltán viszont 38 szabadnap járt a dolgozóknak. Mindez jócskán meghaladja az uniós átlagnak tekinthető 33 napot.
