Az elmúlt egy hét a tech világban olyan volt, mintha egy dél-amerikai szappanopera 12 évadát sűrítették volna bele néhány napba. Sam Altmant egy hét alatt kirúgták a vezérigazgatói pozíciójából, majd felvették a Microsofthoz, majd újra visszavették, hogy ő vezesse az általa alapított OpenAI-t. Érdekes adalék a történethez, ha megnézzük, ő mit mond arról, minek köszönhetően jutott el oda, ahol most tart.
Talán nem mondunk túl meglepőt azzal, ha kijelentjük, hogy a sikerhez egy adag önbizalomra is szükség van. Van azonban, hogy ez az önbizalom túlcsordul, ami a külvilág számára gyakran ellenszenves és idegesítő lehet – ekkor válnak inspirálóból ijesztővé ezek az emberek, mondja egy vezetői szakértő. Ennek ellenére Sam Altman, az OpenAI egyik alapítója és ex(?)/jelenlegi(?) vezetője szerint a végletekig kell vinni az önbizalmat a siker érdekében (aztán persze árnyalja is a képet, így érdemes végigolvasni a cikket).
„A szervezeteknek óvakodniuk kellene attól, hogy olyan vezérigazgatóik legyenek, akik túlságosan magabiztosak”
– mondta Don Moore, a Kalifornia-Berkeley Egyetem Haas School of Business vezetői és kommunikációs professzora a CNBC Make It kérdésére.
Altmant múlt pénteken váratlanul távolították el az OpenAI éléről, hogy hétfőn már arról cikkezzenek, hogy a Microsoftnál folytatja, csak azért, hogy aztán a hét végére visszavegyék korábbi pozíciójába. A történtekről egyik fél sem nyilatkozik. Ami viszont világos, az a 38 éves Altman vezetői etikája. A siker egyik legfontosabb kulcsa szerinte, hogy “szinte túlságosan hiszünk magunkban” – írta egy 2019-es blogbejegyzésében.
„Az önbizalomnak mérhetetlen ereje van” – írta Altman. „A legsikeresebb emberek, akiket ismerek, szinte téveszmésen hisznek magukban”.
Moore szerint Altman nem az első vállalkozó, aki ennek a teóriának a híve. A túlzott magabiztosság azonban problémákat okozhat egy vezető számára, akárcsak bárki számára, aki ténylegesen rabja lesz ennek a téveszmének, vagy aki hagyja, hogy másként hatással legyen rá. Íme, miért.
A túlzott magabiztosság előnyei és hátrányai
A túlzott önbizalom segíthet az embereknek magasra szárnyalni. Ugyanakkor hajlamossá is teheti őket és a körülöttük lévő embereket „működési zavarokra, perverziókra és hibákra”, különösen akkor, ha túl arrogánsak ahhoz, hogy előre látható veszélyekkel tervezzenek – mondja Moore.
A “Hogyan legyünk sikeresek?” című blogbejegyzésében Altman a milliárdos, és az OpenAi alapításában szintén résztvevő Elon Musk „abszolút bizonyosságát” idézte, miszerint a SpaceX hamarosan rakétát küldhet a Marsra, mint „mércét arra, hogy miként fest a meggyőződés”.
Abban az időben Musk elsősorban a Tesla és a SpaceX vezetése között osztotta meg idejét, és azt tervezte, hogy 2022-re küldetést indít a Marsra. A hónap elején a Reuters vizsgálata a SpaceX-nél bekövetkezett, nyilvánosságra nem hozott munkahelyi balesetek hosszú sorát tárta fel – a zúzott kezektől és ujjaktól kezdve a súlyos fejsérüléseken át egészen a halálesetekig -, amelyek állítólag Musk agresszív törekvésének közvetlen következményei.
Moore szerint a túlzottan magabiztos vezetők gyakran meggyőzik az embereket, hogy kövessék őket, az alkalmazottaktól kezdve a befektetőkön át az igazgatósági tagokig, csakhogy végül elmaradnak a várt eredmények. Gondoljunk csak Elizabeth Holmes és a Theranos hullócsillagára.
„Részben ezért csalódnak a választók oly gyakran azokban a jelöltekben, akiket segítenek hivatalba juttatni” – magyarázza. „Azokat választjuk, akik grandiózus ígéreteket tesznek, akik a reformokkal kapcsolatos reményeket ébresztenek, de a valóság bonyolult, és a változások, amelyeket ténylegesen be tudnak vezetni, gyakran elmaradnak attól, amit leglelkesebb támogatóik remélnek” – magyarázta a szakember.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni az önbizalom és az önismeret között
Nem véletlenül illetjük a középutat az arany jelzővel, hiszen ez az az egyensúlyi állapot legtöbbször, ami hosszú távon is fenntartható és pozitív hozadékkal jár. Az önbizalom és önámítás esetében is ez a helyzet. Altman blogbejegyzésében maga is nevesítette, mit kell minden túlzottan magabiztos vezetőnek megtennie ahhoz, hogy megelőzze a katasztrofális hibákat vagy azt, hogy mindenkit elidegenítsen maga mellől: jobbá kell válnia a kritika elfogadásában.
A helytálló és valós kritika meghallgatása, befogadása „nehéz és gyakran fájdalmas” lehet, de szükséges, mert „ez választja el az önbizalmat az önámítástól” – írta Altman.
Moore egyetért. Azt is mondja, hogy a vezetőknek könnyű szájbarágósan elfogadni a kritikát, és sokkal nehezebb a gyakorlatban is megvalósítani. A bátor vezetőknek nyitottnak kell lenniük a kritikára, és olykor meg kell vizsgálni, hol ronthatják el és előre tudniuk kell, milyen hibákat követhetnek el a jövőben a legnagyobb valószínűséggel, és fel kell ezekre készülniük.
Altman talán megszívlelte ezt a leckét. Ahogy Moore rámutat, az a tény, hogy az OpenAI több száz alkalmazottja nyilvánosan kifejezte támogatását Altman iránt a leváltása után, valószínűleg azt jelenti, hogy a vállalatnál sokan hatékony vezetőnek tartották.
