Michael Jordan és Kobe Bryant egykori trénere szerint ez a győzelem kulcsa
Michael Jordan és Kobe Bryant egykori trénere, Tim S. Grover legújabb könyvében arról a könyörtelen útról mesél, amely ahhoz vezet, hogy a legjobb legyél.
“Minden, amit az ügyfeleimmel elértem annak az eredménye, hogy segítettem nekik átjutni a legjobb és a valaha volt legjobb között tátongó szakadékon. A kettő között ugyanis óriási a különbség. Minden hagyományos edzésmódszert megkérdőjeleztem és a saját tapasztalataim alapján újragondoltam.
Egy korábbi főiskolai professzorom sem javasolta volna, hogy a valaha volt legjobb sportolóval edzek egy játéknapon vagy adjak neki steaket néhány órával a fontos pillanatok előtt.
A nyolcvanas-kilencvenes években a sportolók táplálkozási receptje szénhidrát, szénhidrát és még több szénhidrát volt. Mindenki rizst és tésztát evett üzemanyagként, de ez nem működött Michael Jordan esetében: azon kívül, hogy dagadtnak érezte magát, annyira keményen játszott, hogy egyszerűen nem volt elég neki. Amikor a csapat otthon játszott, 3:30-kor evett, hogy 6:00-ig eljusson a stadionba. Tehát a 7:30-as játékidőre már éhezett, és a negyedik negyedre érezte, hogy csökken az energiája. Úgyhogy a steak a bemelegítés része volt.
Nem azt mondom viszont, hogy minden mérkőzés előtt egyél steaket, nem táplálkozási tanácsokat adok. Az egyéni szükségletekre mutatok rá. Michael Jordan számára például egy olyan tervet kellett kidolgoznunk, amely alkalmazkodik az időbeosztásához, a testi adottságaihoz és a pályán szükséges energiamennyiséghez. A steak egyenletes szinten tartotta az energiaszintjét. Ezt nem egy könyvben tanultam, csak úgy gondoltam, hogy van értelme és próbáljuk ki. Működött.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A győzelem ugyanis megköveteli, hogy olyan utakat is kipróbálj, amelyeken előtted még senki nem járt. Megköveteli, hogy túl nézz a társadalom által elfogadottnak tartott “helyes” úton és saját utakat teremts.
Sok olyan ötletet kipróbáltam, amelyek egyáltalán nem működtek. Órákon át dolgoztam a tökéletes programon és volt olyan, hogy az edzés első öt perce után az egészet ki kellett dobnom, mert nem működött. Nem vagyok zseni, messze vagyok tőle. Nem mondom, hogy mindig tudom a választ. De addig próbálkozom a megoldásokkal, amíg meg nem találom.
Az edzők szeretik kinevetni azokat a játékosokat, akik lehajolnak, amikor fáradtnak érzik magukat; azt mondják, hogy ez a gyengeség jele, és azt mondják nekik, hogy álljanak fel egyenesen és emeljék fel a kezüket. Ennek akkor sem láttam értelmét, amikor még játszottam. Számomra a könnyebb légzéshez mindig is természetesebbnek tűnt az előrehajlás.
Michael azt hitte őrült vagyok, amikor ezt először mondtam neki. Aztán amikor megfogta a rövidnadrágja alsó szélét, rájött, hogy képes mélyebben lélegezni, és sokkal gyorsabban erőre kapott. Több száz kép van róla a pályán.
Minden lehetséges részleten dolgoztunk. Mindent megoldottunk, ami elromolhatott. A testét úgy irányítottuk, hogy nyolcvankét alapszakasz-meccs teljes terhelését bírja, plusz további huszonhatot a rájátszásban és az előszezonban is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nagyon kevés olyan dolog volt, amit Kobe Bryant ne próbált volna ki az edzésen, ha úgy gondolta, hogy akár 0.0001 százalékkal is jobb lehet tőle. Amikor először mondtam neki, hogy hajoljon le és úgy vegyen mély lélegzetet, azt mondta, hogy nem fogja megtenni, mert nem néz ki jól. Azt választoltam neki, hogy a győzelemtől fog jól kinézni.
Megpróbálta. Működött.
A déli órákban bicikliztünk a Mojave-sivatagban, hogy a legnehezebb körülmények között edzünk. Európába repültünk, hogy kipróbáljuk az első krioterápiás kamrákat. Volt, hogy edzés előtt pizzát evett, mert úgy érezte ez növeli kellőképp az energiáját és az állóképességét. Ha úgy gondolta, hogy valami előnyt jelent neki, akkor azt akarta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nem véletlen, hogy a nagyok kitalálják, mi működik nekik, függetlenül attól, hogy mindenki más mit csinál.
LeBron James egy másik nagyszerű sportoló, aki megtalálta saját, győzelemhez vezető útját. Az NBA-ben lényegében ő hozta létre a „superteam” jelenséget, eldöntötte, hol és kivel szeretne játszani, tudva, hogy kritizálják, mert szembemegy azzal, ahogy mások korábban karrierjüket kezelték. Mindenki meg akarta mondani neki, hogy mit gondoljon, hol játsszon és mit tegyen. Ahelyett, hogy másokra hallgatott volna, gyakorolta magában a gondolkodás jogát, és nemcsak karrierje menetét, hanem az NBA irányát is megváltoztatta.
Minden szezonban vannak játékosok, akik megkeresnek, hogy dolgozzunk együtt, mindent meg fognak tenni, ami csak szükséges a győzelemhez. Amikor elmondom, hogy mire van szükség, akkor általában nem is tudják felfogni, amiről beszélek. Nem azért, mert annyira összetett dologról van szó, sokkal inkább azért, mert szembemegy azzal, amit megszoktak. Hiába edzel viszont egyféleképpen ha nem éred el a legjobb eredményt, amire képes lennél vagy minden évben lesérülsz, de fogalmad sincs, hogy miért.
Talán itt az ideje azon gondolkodni, mit lehetne másképp csinálni, hogy elérd a sikert, amit oly régóta üldözöl. Legyen szó sportolói pályafutásról vagy üzleti sikerekről.”
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
