Kína is útnak indította a Mars-szondáját

Mars - űripar - 2020

Kína útnak indította a Mars-szondáját csütörtökön a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

A Tienven-1 nevű űrhajót helyi idő szerint 12 óra 41 perckor bocsátották fel a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével, és várhatóan 2021 februárjában érhet a vörös bolygó vonzáskörébe. Az űrhajóval egy mars-járót, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a Marsra.

A küldetés célja a vörös bolygó felszínének tanulmányozása, amelyet a mars-járó a leszállást követően végezne, a szonda segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.

“A sikeres felbocsátás csupán Kína Mars-missziójának az első lépése” – idézte a Hszinhua kínai hírügynökség Keng Jent, a kínai űrhivatal egyik tisztviselőjét, aki reményét fejezte ki, hogy az út minden kulcsfontosságú szakaszát sikerrel teljesíti majd az űrhajó. Az út “mérföldkövei” közé sorolta Keng a Mars megközelítését, a bolygó körüli pályára állást, a leszálló platform és a Marsjáró leválását a szondáról, valamint az óvatos landolást és a felszínen való közlekedést.

A legnagyobb kihívást a leszállás jelenti majd, ezt a hét-nyolc perces feladatot ugyanis a szondának önállóan kell teljesítenie. Az ideális leszállóhely kiválasztásához a bolygó körüli pályán keringő egység nagyfelbontású kamerával pásztázza majd a Mars felszínét a tervek szerint két-három hónapon keresztül, így a felszínre érkezés jövő májusra várható. Az aerodinamikus alakú szondát ekkor egy ejtőernyő és egy fékezőrakéta segíti majd a lassulásban, és ütközőlábakkal éri el a felszint. Az ezután kiváló rover élettartama 90 marsi nap, vagyis mintegy három földi hónap, míg a szondát egy marsi évnyi (687 földi nap) működésre tervezték.

Az űrhajó célba érésével Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljék. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 szonda lezuhant.

Aki az űrben az első, az valószínűleg a Földön is az!

Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron a körülmények optimálisak a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé. Ez a bolygóállás hozzávetőleg két évente fordul elő. A Egyesült Arab Emírségek július 20-án bocsátotta fel űrszondáját egy japáni kilövőállomásról. Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani mars-járóját. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották. A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A három fős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.

(MTI)

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!