Ha így folytatódik, luxuscikk lesz az iPhone

Az Apple most megpróbálja elérni, hogy mentességet kapjon a Donald Trump amerikai elnök által nemrég bejelentett vámok alól. Ha ez nem sikerül, akkor bizony borús jövő vár a techóriásra, az iPhone pedig látványosan megdrágulhat.
Az Apple több iPhone-t akar Indiából az Egyesült Államokba szállítani, ekként ellensúlyozva a kínai vámok megnövekedett költségeit – írja a WSJ. E megoldás azonban nem egyéb, mint időhúzás: a techvállalat mindeközben megpróbál mentességet szerezni a Donald Trump amerikai elnök által nemrégiben bejelentett vámok alól. Tim Cook vezérigazgatónak ez egyszer már összejött – még az első Trump-adminisztráció időszakában -, ám ha most nem sikerül, sötét jövő várhat az Apple-re. A cég egyértelművé tette: a jelenlegi helyzetet túl bizonytalannak tartja ahhoz, hogy hosszú távú módosításokat eszközöljön Kína-központú ellátási láncában.
Az iPhone a vállalat elsőszámú termékének számít: bevételei 50 százaléka az okostelefonok értékesítéséből származik.
Mivel az Apple gyártása nagymértékben függ Kínától, a befektetők most amiatt nyugtalankodnak, hogy az új kereskedelempolitikai környezetben nehezebben boldogul majd a techóriás. Ezek a félelmek immár konkrét számokban is testet öltenek: a vállalat árfolyamában három nap leforgása alatt 19 százalékos zuhanás következett be. Az Apple 72 óra alatt egyszer sem produkált ennyire csúfos mélyrepülést az elmúlt negyedszázadban.
Mielőtt Amerika bejelentette volna a vámintézkedéseket, a technológiai vállalat úgy számolt, hogy idén nagyjából 25 millió iPhone-t fog értékesíteni Indiában – közölte Wamsi Mohan, a Bank of America szakértője. Ideális esetben mintegy 10 millió készülék szolgálná ki a helyi piacot. Ha az Apple az összes Indiában gyártott iPhone-ját az Egyesült Államokba irányítaná át, azzal a 2025-ös tengerentúli kereslet 50 százalékát tudná fedezni.
A kínai termékeket sújtó vám nagyjából 300 dollárral drágíthatja meg egy iPhone 16 Pro készülék jelenleg 550 dollárra rúgó hardverköltségét. Egy-egy ilyen termék most 1100 dollárért kerül kiskereskedelmi forgalomba a TechInsights szerint. Indiára viszont körülbelül 50 százalékkal alacsonyabb vámok vonatkoznak, tehát ha a cupertinói cég ez utóbbi országból importál iPhone-okat, azáltal csökkentheti a költségeket.
Az elemzők és a beszállítók egyöntetű véleménye szerint az iPhone-gyártás Amerikába történő áthelyezése kivitelezhetetlen, hiszen ennek anyagi vonzata sokkal nagyobb lenne, mint a vámfizetés költségei. „Ha a fogyasztók 3500 dolláros iPhone-t akarnak, akkor gyártsuk őket New Jersey-ben, Texasban vagy egy másik államban” – írta elemzésében a Wedbush.
Az Apple jelenleg igen sok alkatrészt állít elő Kínában, de az elmúlt években egyre több az olyan készülék, amit Indiában szerelnek össze. A vállalat akár Indiát is feltüntetheti származási országként az érintett termékeken, hiszen végül is ott válnak alkatrészhalmokból működő okostelefonokká.
A techóriás 2017 óta – partnereivel együttműködve – szerel össze iPhone-okat Indiában, kezdve a régebbi modellekkel, majd fokozatosan kiterjesztve gyakorlatát a legkorszerűbbekre is. E stratégia egyrészt remekül csillapítja a Kínával kapcsolatos kockázatokat, másrészt elkerüli az importvámokat az indiai eladások során. Az Apple gyártása ugyanakkor továbbra is Kínára koncentrálódik, sőt még gyártópartnerei (például a Foxconn) is óriási létesítményeket üzemeltetnek az ázsiai országban, kiaknázva annak fejlett beszállítói hálózatát, szakképzett munkaerejét, valamint a helyi kormányzati támogatásokat is.
A techvállalat ugyanakkor egyéb termékek amerikai előállításába is beruház, ideértve a mesterséges intelligenciához (például az Apple Intelligence nevű szolgáltatáshoz) nélkülözhetetlen szervereket is.
Az Apple még februárban közölte, hogy a következő négy évben 500 milliárd dollárt költene az amerikai gyártásra. Donald Trump e bejelentést úgy értékelte, mint saját politikája sikerének megcáfolhatatlan bizonyítékát. A fenti összeg egyébként a Taiwan Semiconductor Manufacturing arizonai üzemében gyártott korszerű chipek vásárlására vonatkozó kötelezettségvállalást is magában foglalja – írja a Portfolio.hu.