A háború alatt is dübörög a moszkvai luxusingatlan-piac

Három év telt el az ukrajnai háború kirobbanása óta, az orosz társadalom krémje pedig egyre kevesebb külhoni befektetésre vállalkozik: helyette inkább otthon gyarapítják a vagyonukat, ennek a trendnek pedig a moszkvai luxus- és high end ingatlanok piaca a legnagyobb haszonélvezője.

Februárban lesz három éve, hogy kezdetét vette az orosz-ukrán háború, Európa 21. századi történetének legnagyobb és legjelentősebb biztonságpolitikai krízise – idézi fel a Bloomberg. A Nyugat az elmúlt években kőkemény szankciókkal sújtotta a konfliktust kirobbantó Oroszországot, s az intézkedések természetesen a társadalom legtehetősebb rétegeire is kiterjedtek. A folyamat eredményeként az orosz csúcsgazdagok mára hazatelepítették vagyonuk egy jelentős részét, felvirágoztatva ezáltal a moszkvai luxusingatlan-piacot.

„Látványosan beszűkült a mozgástere a nagyvilágban mindenkinek, aki orosz állampolgársággal rendelkezik” – fogalmazott Jekatyerina Rumjantszeva, a Kalinka Ecosystem nevű moszkvai ingatlanbróker cég alapítója. „Mára mindenki rájött, hogy a tőke otthon van a legbiztosabb kezekben” – tette hozzá.

Az ily módon kialakult pénzbőség az egyik oka, hogy Moszkva ingatlanpiaca az utóbbi időszakban jól láthatóan felpörgött, sőt az orosz főváros e tekintetben lassan felzárkózhat London és Hong Kong mellé. Tavaly Moszkvában a luxusingatlanok átlagos négyzetméterára 1,95 millió rubel (26 703 dollár, vagyis 10,6 millió forint) körül alakult, ami 21 százalékos árnövekedést jelent egyetlen év alatt – derül ki az NF Group adataiból.

Bár az ukrajnai háború és annak következményei érezhetően megsebezték a gazdaságot, Oroszországban egymás érik a gigantikus – szinte már London és Dubaj nagyságrendjét idéző – luxusingatlan-beruházások. Ezek egyik leghíresebbje a több tucat vadonatúj luxuslakást magában foglaló Levenson-projekt, melyet a Vesper, Moszkva neves luxusingatlan-fejlesztője épít. Az ilyen és ehhez hasonló beruházások rendszerint a város frekventált, kulturális látványosságokban bővelkedő negyedeire koncentrálódnak.

A Kalinka Ecosystem szerint a piacot ellepték a 40 és 50 év közötti vásárlók, akik tipikusan a nagy ipari vállalatok menedzsmentjéből, az IT szektorból, a szórakoztatóiparból és a sport világából érkeznek.

Hozzá kell azonban tennünk, hogy az orosz csúcsgazdagok mindmáig nem fordultak el teljesen a külföldi ingatlanpiaci befektetésektől, sőt új célországokat is felfedeztek – köztük Thaiföldet és Indonéziát -, de előnyben részesítik Dubajt is. Ugyanakkor beszédes, hogy 2024-ben nem kevesebb mint 24 százalékkal csökkent az oroszok külhoni ingatlanpiaci kereslete, és a trend idén is hasonló ütemben folytatódhat.