A Bitcoin soha nem volt és soha nem lesz környezetbarát: a 4 leggyakoribb tévhit a kriptovalutákról

Bitcoin - tévhitek - 2021

2009-ben a bitcoin forradalmi újítás volt, amit egyesek a pénz jövőjének jósoltak, mások azonnal bukásra ítéltek.

Több mint egy évtized elteltével a bitcoin erősebb, mint valaha, nemrég egy bányászott token 50 ezer dollárt ért, azonban az már valószínű, hogy a pénzügyi rendszerünket nem fogja végérvényesen megreformálni. Sőt, egyre több a kérdés a bitcoin körül, és nem utolsó szempont, hogy a klímakatasztrófa közepén nem épp fenntartható az előállítása: rengeteg elektromos áramra van szükség ugyanis a bitcoint bányászó számítógépek üzemeltetéséhez.

Nem véletlen, hogy kérészéletű lelkesedést követően, a zéró emisszió önjelölt harcosa, Elon Musk is kihátrált a kriptovaluta mögül.

Néhány évvel ezelőtt 10 ezer bitcoinból maximum egy pizzát lehetett venni, nemrég pedig egyetlen kriptovaluta ára megütötte az 50 ezer dolláros árat. A bitcoin megszerzésének elve látszólag teljesen új: számítógépeknek kell összetett algoritmusok sorozatát megoldania, amiért jutalmul a bitcoint kapja. Az elmúlt 12 évben több mint 18,5 millió bitcoint bányásztak ezzel a “proof-of-work” módszerrel, ám ez sem új dolog a Nap alatt.

A mikronéziai Yap-szigetén feltételezhetően évszázadok óta hasonló módszerrel állítják elő a “pénzt”. Ahhoz, hogy valaki megszerezzen egy Rai követ, nagyjából 500 km-t kellett egy kenuban eveznie Palauig és a helyi mészkőből kellett lefaragnia azt. A háromméteres tömböt ezután vissza kellett szállítani Yap-szigetére, anélkül, hogy a vízi jármű útközben elmerülne a Csendes-óceánban. A pénznek nem volt értéke, mindössze a “proof-of-work” fejezte ezt ki, a folyamat azonban totálisan nélkülözte a hatékonyságot és rengeteg erőforrást emésztett fel. Akárcsak a bitcoin esetében, ám míg a Rai megszerzéséhez emberi erő kellett, addig a bitcoint elektromos áram felhasználásával lehet előállítani.

És a bitcoin zabálja az áramot.

A bitcoin megszerzéséhez a bányászgépeknek egy digitális zár (egy hosszú számjegysor) kombinációját kell megtippelniük, a helyes kombinációt pedig bitcoinnal jutalmazzák. A kombináció tízpercenként változik. A kutatók pontosan nem tudják megmondani, hogy mennyi energia szükséges hozzá, de a jelenlegi becslések szerint 2021. május végén 123,23 TWh kellett éves viszonylatban a bitcoin kitermeléséhez világszinten. Ami ártatlan számítógépes bingónak hangzik leírva, a valóságban éves szinten a bitcoin bányászat 37 millió tonna szén-dioxidot termel, ez ugyanannyi, mint amennyit Argentína, Lengyelország vagy Írország. Eleinte bármilyen számítógép alkalmas volt a bitcoin bányászatra, mára azonban ez már nem ilyen egyszerű. A bitcoin alkotója vagy alkotói – senki sem tudja ki áll mögötte – úgy hozták létre, hogy limitált számú bitcoin létezhet csak: 21 millió. Minél több bitcoint bányásztak ki, annál nehezebb megszerezni az újabb tokeneket.

A bitcoin hívei szerint a bányászathoz felhasznált energia egyre inkább megújuló forrásokból származik, mivel az ilyen típusú energia egyre olcsóbbá, ráadásul a felhasznált energia sokkal kevesebb, mint más energiapazarló gyakorlatok. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index szerint például ha az összes bedugott, de inaktív otthoni elektromos eszköz által elhasznált energiát vesszük figyelembe az Egyesült Államokban, az elegendő lenne a bitcoin bányászathoz 1,8 év évre.

A környezetvédők azonban azzal érvelnek, hogy a bányászok oda mennek, ahol a legolcsóbb az energia, és ezek általában olyan térségek, ahol szenet használnak ennek előállításához. Cambridge szerint a legtöbb bányász jelenleg Kínában található, abban az országban, amelyik a fosszilis-alapú energia éllovasa – egész pontosan az elektromos áram kétharmadát állítják elő vele.

Hiába a tanulmányok és a kutatások a bitcoin energiaigényességéről, a támogatói egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a bitcoin lehetséges hatása a társadalomra megéri az ezzel járó környezeti árat. Nagyot dobott a bitcoin árfolyamán, amikor Elon Musk bejelentette, hogy támogatja a kriptovalutát, sőt Teslát is lehet vele vásárolni, ám hamar meggondolta magát az üzletember, miután rájött, hogy a vállalata környezettudatos imidzsébe kevéssé illeszthető be az energiafaló bitcoin. Íme, a 4 leggyakoribb tévhit a kriptovalutákról:

Bitcoin - kriptovaluta - tévhitek

Tévhit 1: a bitcoin bányászata egyre hatékonyabb lesz

Ahogy azt fentebb írtuk, kezdetben egy mezei laptoppal is lehetett bitcoint bányászni, ma már azonban speciális gépek kellenek hozzá, egész raktárakat kell bérelni a Application Specific Integrated Circuits (ASIC) nevű eszközök számára. Amellett, hogy rengeteg energiát fogyasztanak, minden évben lecserélik ezeket a gépeket, hogy valamivel kevesebb legyen a fogyasztásuk, ezáltal pedig olcsóbb a bitcoin előállítása.
Ezeket a gépeket ráadásul nem is könnyű újrahasznosítani a hétköznapi használat számára. Az adatok szerint 11 500 tonna veszélyes hulladék keletkezik évente ezáltal, ami aztán Afrikában köt ki.

Tévhit 2: a bitcoin a tiszta energiába való befektetésre ösztönöz

A kínai hidroelektromos üzemek kedvelt pontok a bitcoin bányászat számára, ennek ellenére a bitcoin kitermelésének 61 százalékához fosszilis tüzelőanyagokat használnak. Az olcsó szén Ausztráliában új vevőket talált a bitcoin révén, mivel a korábban feleslegessé vált szénbányákat újból megnyitják a kitermeléshez. A bányászok bárhová hajlandók elköltözni megmaradt energiát remélve, ezáltal növelve a földgáz jövedelmezőségét Szibériában és támogatva a texasi olajfúrásokat.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Virunga Nemzeti Parkban a bitcoin-bányászok különleges hozzáférést kapnak az EU által finanszírozott vízerőmű által termelt olcsó, tiszta energiához. Az üzemet úgy tervezték, hogy segítségével a helyiek az orvvadászaton kívüli más megélhetést találjanak maguknak, és megállítsa őket, hogy a parkból vágjanak ki fákat tüzelőanyagnak. A bitcoin bányászok azonban szerverek seregeit alkalmazzák, és nem azokat a volt harcosokat, akiknek megsegítésére az üzem eredetileg létrejött.

Tévhit 3: a bitcoin helyettesíti az aranybányászatot

Az arany kibányászása az egyik legkörnyezetkárosítóbb tevékenység a Földön. Eredetileg a bitcoin azért jött létre, hogy a digitális helyettesítő eszköze legyen, valamint deflációs csereeszközként kiiktatná a pazarló bankokat és szabályozó hatóságokat.
Sok intézményi befektető azonban aranyat vásárol, hogy fedezze a bitcoin volatilitását. A Tesla 1,5 milliárd dollárt öntött bitcoinba, de az arany iránti érdeklődését is bejelentette. Míg a bitcoin nemrég jutott a csúcsra, az arany szintúgy elérte a sajátját 2020-ban. A tradicionális bankrendszer is köszöni jól van, a bitcoinnak ezt sem sikerült megroppantania.

Tévhit 4: a vállalati szereplők a “zöld bitcoin” felé fogják terelni a piacot

Vannak, akik szerint az intézményi szereplők bezöldíthetik a bitcoint. Yves Bennaïm, a svájci kriptovaluta think tank, a 2B4CH alapítója szerint az olyan cégek, mint a Tesla képesek felvinni az árakat, így „nagyobb ösztönzés lesz a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra” a bitcoin bányászathoz. A bányászok azonban mindig is a legolcsóbb energiát fogják használni, hogy maximalizálják a profitot.

Jelenleg nem létezik olyan, hogy “zöld bitcoin”

A történethez hozzá kell azonban tenni, hogy nem minden kriptovaluta annyira energiaigényes, mint a bitcoin. Vannak alternatívák a proof-of-work metódusra. A második legnagyobb blokklánc projekt, az ethereum un. proof-of-stake alapúra váltott, az új rendszer pedig feltehetően feleslegessé teszi az adatbányászok és az állandó hardverfrissítések szükségességét. A bitcoinok piszkos dolgok, de ez nem azt jelenti, hogy a bitcoin fürdő vizével együtt az összes kriptovaluta gyereket ki kellene önteni.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print