A Bitcoin soha nem volt és soha nem lesz környezetbarát: a 4 leggyakoribb tévhit a kriptovalutákról

Nem véletlen, hogy kérészéletű lelkesedést követően, a zéró emisszió önjelölt harcosa, Elon Musk is kihátrált a kriptovaluta mögül.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Bitcoin - tévhitek - 2021

2009-ben a bitcoin forradalmi újítás volt, amit egyesek a pénz jövőjének jósoltak, mások azonnal bukásra ítéltek.

Több mint egy évtized elteltével a bitcoin erősebb, mint valaha, nemrég egy bányászott token 50 ezer dollárt ért, azonban az már valószínű, hogy a pénzügyi rendszerünket nem fogja végérvényesen megreformálni. Sőt, egyre több a kérdés a bitcoin körül, és nem utolsó szempont, hogy a klímakatasztrófa közepén nem épp fenntartható az előállítása: rengeteg elektromos áramra van szükség ugyanis a bitcoint bányászó számítógépek üzemeltetéséhez.

hirdetés
hirdetés

Nem véletlen, hogy kérészéletű lelkesedést követően, a zéró emisszió önjelölt harcosa, Elon Musk is kihátrált a kriptovaluta mögül.

Néhány évvel ezelőtt 10 ezer bitcoinból maximum egy pizzát lehetett venni, nemrég pedig egyetlen kriptovaluta ára megütötte az 50 ezer dolláros árat. A bitcoin megszerzésének elve látszólag teljesen új: számítógépeknek kell összetett algoritmusok sorozatát megoldania, amiért jutalmul a bitcoint kapja. Az elmúlt 12 évben több mint 18,5 millió bitcoint bányásztak ezzel a “proof-of-work” módszerrel, ám ez sem új dolog a Nap alatt.

A mikronéziai Yap-szigetén feltételezhetően évszázadok óta hasonló módszerrel állítják elő a “pénzt”. Ahhoz, hogy valaki megszerezzen egy Rai követ, nagyjából 500 km-t kellett egy kenuban eveznie Palauig és a helyi mészkőből kellett lefaragnia azt. A háromméteres tömböt ezután vissza kellett szállítani Yap-szigetére, anélkül, hogy a vízi jármű útközben elmerülne a Csendes-óceánban. A pénznek nem volt értéke, mindössze a “proof-of-work” fejezte ezt ki, a folyamat azonban totálisan nélkülözte a hatékonyságot és rengeteg erőforrást emésztett fel. Akárcsak a bitcoin esetében, ám míg a Rai megszerzéséhez emberi erő kellett, addig a bitcoint elektromos áram felhasználásával lehet előállítani.

És a bitcoin zabálja az áramot.

A bitcoin megszerzéséhez a bányászgépeknek egy digitális zár (egy hosszú számjegysor) kombinációját kell megtippelniük, a helyes kombinációt pedig bitcoinnal jutalmazzák. A kombináció tízpercenként változik. A kutatók pontosan nem tudják megmondani, hogy mennyi energia szükséges hozzá, de a jelenlegi becslések szerint 2021. május végén 123,23 TWh kellett éves viszonylatban a bitcoin kitermeléséhez világszinten. Ami ártatlan számítógépes bingónak hangzik leírva, a valóságban éves szinten a bitcoin bányászat 37 millió tonna szén-dioxidot termel, ez ugyanannyi, mint amennyit Argentína, Lengyelország vagy Írország. Eleinte bármilyen számítógép alkalmas volt a bitcoin bányászatra, mára azonban ez már nem ilyen egyszerű. A bitcoin alkotója vagy alkotói – senki sem tudja ki áll mögötte – úgy hozták létre, hogy limitált számú bitcoin létezhet csak: 21 millió. Minél több bitcoint bányásztak ki, annál nehezebb megszerezni az újabb tokeneket.

hirdetés

A bitcoin hívei szerint a bányászathoz felhasznált energia egyre inkább megújuló forrásokból származik, mivel az ilyen típusú energia egyre olcsóbbá, ráadásul a felhasznált energia sokkal kevesebb, mint más energiapazarló gyakorlatok. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index szerint például ha az összes bedugott, de inaktív otthoni elektromos eszköz által elhasznált energiát vesszük figyelembe az Egyesült Államokban, az elegendő lenne a bitcoin bányászathoz 1,8 év évre.

A környezetvédők azonban azzal érvelnek, hogy a bányászok oda mennek, ahol a legolcsóbb az energia, és ezek általában olyan térségek, ahol szenet használnak ennek előállításához. Cambridge szerint a legtöbb bányász jelenleg Kínában található, abban az országban, amelyik a fosszilis-alapú energia éllovasa – egész pontosan az elektromos áram kétharmadát állítják elő vele.

Hiába a tanulmányok és a kutatások a bitcoin energiaigényességéről, a támogatói egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a bitcoin lehetséges hatása a társadalomra megéri az ezzel járó környezeti árat. Nagyot dobott a bitcoin árfolyamán, amikor Elon Musk bejelentette, hogy támogatja a kriptovalutát, sőt Teslát is lehet vele vásárolni, ám hamar meggondolta magát az üzletember, miután rájött, hogy a vállalata környezettudatos imidzsébe kevéssé illeszthető be az energiafaló bitcoin. Íme, a 4 leggyakoribb tévhit a kriptovalutákról:

Bitcoin - kriptovaluta - tévhitek

Tévhit 1: a bitcoin bányászata egyre hatékonyabb lesz

Ahogy azt fentebb írtuk, kezdetben egy mezei laptoppal is lehetett bitcoint bányászni, ma már azonban speciális gépek kellenek hozzá, egész raktárakat kell bérelni a Application Specific Integrated Circuits (ASIC) nevű eszközök számára. Amellett, hogy rengeteg energiát fogyasztanak, minden évben lecserélik ezeket a gépeket, hogy valamivel kevesebb legyen a fogyasztásuk, ezáltal pedig olcsóbb a bitcoin előállítása.
Ezeket a gépeket ráadásul nem is könnyű újrahasznosítani a hétköznapi használat számára. Az adatok szerint 11 500 tonna veszélyes hulladék keletkezik évente ezáltal, ami aztán Afrikában köt ki.

Tévhit 2: a bitcoin a tiszta energiába való befektetésre ösztönöz

A kínai hidroelektromos üzemek kedvelt pontok a bitcoin bányászat számára, ennek ellenére a bitcoin kitermelésének 61 százalékához fosszilis tüzelőanyagokat használnak. Az olcsó szén Ausztráliában új vevőket talált a bitcoin révén, mivel a korábban feleslegessé vált szénbányákat újból megnyitják a kitermeléshez. A bányászok bárhová hajlandók elköltözni megmaradt energiát remélve, ezáltal növelve a földgáz jövedelmezőségét Szibériában és támogatva a texasi olajfúrásokat.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Virunga Nemzeti Parkban a bitcoin-bányászok különleges hozzáférést kapnak az EU által finanszírozott vízerőmű által termelt olcsó, tiszta energiához. Az üzemet úgy tervezték, hogy segítségével a helyiek az orvvadászaton kívüli más megélhetést találjanak maguknak, és megállítsa őket, hogy a parkból vágjanak ki fákat tüzelőanyagnak. A bitcoin bányászok azonban szerverek seregeit alkalmazzák, és nem azokat a volt harcosokat, akiknek megsegítésére az üzem eredetileg létrejött.

Tévhit 3: a bitcoin helyettesíti az aranybányászatot

Az arany kibányászása az egyik legkörnyezetkárosítóbb tevékenység a Földön. Eredetileg a bitcoin azért jött létre, hogy a digitális helyettesítő eszköze legyen, valamint deflációs csereeszközként kiiktatná a pazarló bankokat és szabályozó hatóságokat.
Sok intézményi befektető azonban aranyat vásárol, hogy fedezze a bitcoin volatilitását. A Tesla 1,5 milliárd dollárt öntött bitcoinba, de az arany iránti érdeklődését is bejelentette. Míg a bitcoin nemrég jutott a csúcsra, az arany szintúgy elérte a sajátját 2020-ban. A tradicionális bankrendszer is köszöni jól van, a bitcoinnak ezt sem sikerült megroppantania.

Tévhit 4: a vállalati szereplők a “zöld bitcoin” felé fogják terelni a piacot

Vannak, akik szerint az intézményi szereplők bezöldíthetik a bitcoint. Yves Bennaïm, a svájci kriptovaluta think tank, a 2B4CH alapítója szerint az olyan cégek, mint a Tesla képesek felvinni az árakat, így „nagyobb ösztönzés lesz a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokra” a bitcoin bányászathoz. A bányászok azonban mindig is a legolcsóbb energiát fogják használni, hogy maximalizálják a profitot.

Jelenleg nem létezik olyan, hogy “zöld bitcoin”

A történethez hozzá kell azonban tenni, hogy nem minden kriptovaluta annyira energiaigényes, mint a bitcoin. Vannak alternatívák a proof-of-work metódusra. A második legnagyobb blokklánc projekt, az ethereum un. proof-of-stake alapúra váltott, az új rendszer pedig feltehetően feleslegessé teszi az adatbányászok és az állandó hardverfrissítések szükségességét. A bitcoinok piszkos dolgok, de ez nem azt jelenti, hogy a bitcoin fürdő vizével együtt az összes kriptovaluta gyereket ki kellene önteni.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Fucsovics továbbjutott a Roland Garroson
Következő cikk Zidane nyílt levele a Real Madrid szurkolóinak