A bátor vezető két legfontosabb ismérve
Az alázat, az elérhetőség, az állhatatosság és a kockázatvállalási hajlandóság dinamikus kombinációja mind az igazán inspiráló vezetők közös jellemzője, ahogyan az is, hogy egy ilyen vezető célja jobb hellyé tenni a világot.
Akárcsak az állatok világában, az emberi civilizációnak is elengedhetetlen része, hogy bizonyos egyedek az élre álljanak és vezető szerepet töltsenek be. A közösségek működéséhez a cégektől a nemzetekig, elengedhetetlen, hogy valaki az élre álljon.
Azonban a pozíció betöltése nem minden esetben esik egybe a pozíció betöltésére való alkalmassággal.
A jó és a rossz vezetőt pedig nem nehéz megkülönböztetni, mert minden alattuk álló a saját bőrén tapasztalja ezt. Na de honnan ismerszik meg a jó vezető? A vezetőnek minden tette, a legkisebb döntéstől a legnagyszerűbb gesztusokig árulkodik a motivációjáról, azonban van egy jellemző, ami elkülöníti a kivételes vezetőt a többiektől: a bátorság.
A bátor vezető a kockázatok ellenére is acélos elszántsággal tekint az akadályokra – olyan döntéseket hoz, amelyeket mások nem, vagy csak félve mernének felvállalni. Természetesen senki sem tökéletes, és a vezető is meginoghat időnként, de a bátorság azt is jelenti, hogy a győzelmek mellett a vereségek árnyékában is hű marad az alapvető értékeihez.
Az emberek olyan vezetőt keresnek, aki feddhetetlen és alázatos. Egy olyan embert, aki nem kizárólag a hatalomért és a népszerűségért tör az élre, hanem valódi értéket szeretne adni mások életéhez. A feddhetetlenség itt kulcsfontosságú szerepet játszik, hiszen felelősséget kell tudni vállalni a kudarcokért is éppúgy, mint a sikerekért.
Merriam-Webster szó szerint úgy definiálja a bátor vezetőt, mint „az őszinteség és tisztességesség minősége”, valamint „a teljesség vagy teljesség állapota”. Az integritás a vezetői pozíció vonatkozásában azt jelenti, hogy az illető nem fél kimondani az igazságot még akkor sem, ha tudja, hogy az emberek nem ezt akarják hallani. Ha egy befektetés meghiúsul, vagy a munkavállaló nem felel meg az elvárásoknak, akkor nem néz félre, nem ködösít, nem tér ki, hanem őszintén és megfontoltan szembesül és szembesít a problémával. Lehet, hogy létezne könnyebb út, kényelmesebb lenne feltenni a kezeket, de a bátor vezető veszi a fáradtságot, hogy megvizsgálja, utánanézzen, értékeljen, majd erőfeszítést tegyen a helyzet megoldására. A bátor vezető azonban nem zárkózik el a nyomástól: az ilyen ember kiáll az értékei mellett. A feddhetetlenség azt is megköveteli, hogy a vezető ugyanazon a mércén ítélje meg magát, mint ahogyan másokat is elszámoltat.
Bátorságra van szükség ahhoz, hogy kiállj azok mellett az értékek mellett, amelyekben hiszel, és akkor is kendőzetlen mondd ki az igazságot, ha az esetleg kényelmetlen – éppen az ilyen helyzetek kovácsolják össze az embereket és a csapatot – amikor könnyebb lenne kiforgatni az igazságot, elkerülni a problémát vagy egyszerűen úszni az árral.
Mi az én előtt
Egy inspiráló vezető nem kidüllesztett mellkassal, bömbölve ront be a terembe, készen arra, hogy mindenkit lenyomjon. Egyenrangú félként érkezik, és kész meghallgatni a többieket, tanulni és közösen dolgozni a közös jó érdekében. Alázattal viseltetik a csapat iránt, nyitott marad mások nézőpontjára is, legyen szó ügyfélről, alkalmazottról vagy akár a konkurenciáról. Az őt körülvevő embereknek biztonságban kell érezniük magukat, hogy tudják, szabadon elmondhatják a véleményüket és adhatnak visszajelzést. Senkinek sincs mindig mindenben igaza, ezért bármilyen tapasztalt is legyen egy vezető, és bármennyi eredményt érjen is el, muszáj nyitott fülekkel fordulnia az őt körülvevő emberek felé, hiszen csak így bukkanhatnak a felszínre új perspektívák, kreatív megoldások és építő kritikák.
Talán a legfontosabb, hogy az alázat azt jelenti, hogy félre kell tenni az önös érdekeket a nagyobb jó reményében – ez lényegében annak megértése, hogy végső soron nem egyetlen ember felemelkedéséről van szó semmilyen döntés esetén sem, hanem a kollektíva érdekeiről.
A bátor vezető másik ismérve, hogy elismeri és jutalmazza mások eredményeit, még akkor is, ha ez a saját, rivaldafényben töltött ideje rovására megy. Megkérdezi az alkalmazottakat, mire van szükségük, és valóban meghallgatja a visszajelzéseket. Folyamatosan tanul és nem azért megy dolgozni, hogy erősebb legyen, hanem azért, hogy együtt dolgozzon egy közös cél elérésén.
A kockázat fontossága
Egyetlen nagy vezető sem lett nagyszerű azáltal, hogy biztonságosan játszott, de persze vannak olyanok is, akik kudarcot vallottak azzal, hogy túlontúl nagy rizikót vállaltak, még mielőtt készen álltak volna rá. A megfelelő személy megtalálja az egyensúlyt: mérlegeli a költségeket, haszonokat, és azt is, hogy a kockázat hogyan illeszkedik az értékekhez. De ha egyszer felvillan a zöld lámpa, félelem nélkül tart előre.
A kockázati forgatókönyvnek nem kell feltétlenül olyan félelmetesnek lennie, mint ejtőernyővel kiugrani egy repülőből. Azzal is lehet kockázatot vállalni, hogy nemet mondasz egy látszólag kedvező ajánlatra, mert az mondjuk nem felel meg a közösség küldetésének. Vagy épp minden tanács ellenére, évek kudarca sem tántorít el a sikertől (James Dyson például 5000 prototípust épített, mire tökéletesítette a porszívóját). Egy elbocsátás is lehet bátor lépés éppúgy, mint egy második esély egy ígéretes munkatársnak, aki hibázott. Bármi is legyen a kockázat, a bátor vezető nem fél felvállalni ezeket, miközben az értékek és célok végig ott lebegnek a horizonton.