A tanulás nem ér véget az érettségi és a diplomák megszerzésével. Egész életünkben tanulunk különböző helyzetekben, azonban ahogy egyre idősebbek leszünk, és kikerülünk a dolgozatok, vizsgák ritmusából, az agy már nem szivacsként szívja magába a tudást és egyre több erőfeszítést jelent a tanulás.
Legyen szó új technológiáról, számítógépes programról, egy nyelvről vagy motorikus képességről, a tanulás egész életünkben jelen van. Nem feltétlenül kell azonban ennek így lennie, és ezzel a 6 módszerrel segítheted az agyad, hogy gyorsabban menjen a tanulás – bármilyen életkorban.
Taníts valaki mást
A St. Louis-i Washington Egyetemen végzett kutatás szerint, ha elképzeled, hogy valakinek meg kell tanítanod azt, amit próbálsz a saját fejedbe gyömöszölni, akkor az felgyorsítja a folyamatot és több mindenre fogsz emlékezni az anyagokból. Az elvárás megváltoztatja a hozzáállásod tudat alatt, és hatékonyabban közelíted majd meg a tanulást, mint azok, akiknek pusztán annyi a célja, hogy átmenjenek a vizsgán – állítja John Nestojko, pszichológia szakos posztdoktori kutató és a tanulmány társszerzője.
„Amikor a tanárok tanításra készülnek, hajlamosak kulcspontokat keresni, és az információkat koherens struktúrába rendezni” – írja Nestojko. „Eredményeink azt sugallják, hogy a tanulók is az ilyen típusú hatékony tanulási stratégiák felé fordulnak, amikor arra készülnek, hogy tanítaniuk kell majd” – teszi hozzá.
Tanulj rövid periódusokban
A Louisianai állami egyetem Center for Academic Success központjának szakértői szerint 30-50 percet kell rászánni az új anyag megtanulására. „A 30 percnél kevesebb idő nem elegendő, de ha 50 percnél hosszabban tanul valaki, akkor az túl sok információ lesz az agynak” – írja a tanulási stratégiákról Ellen Dunn. Ha végeztél, tarts 5-10 perces szünetet, mielőtt újabb munkamenetbe vágnál.
Jegyzetelj kézzel
A digitális világunkban régimódinak tűnik, ha valaki nem laptopot használ a jegyzeteléshez, hanem olyan analóg eszközökhöz folyamodik, mint a papír és a toll, pedig hosszú távon jobban megéri. A Princeton Egyetem és a UCLA kutatói azt találták, hogy amikor egy diák kézzel jegyzetel, aktívabban figyel az elhangzottakra és könnyebben megállapítja a fontosabb összefüggéseket. A laptopon való pötyögés azonban gépies lejegyzeteléshez vezet, ráadásul a figyelemelterelésnek is kiváló táptalaja – elég csak például az e-mailekre gondolni.
„Három tanulmányban is azt találtuk, hogy azok a diákok, akik laptopon jegyzeteltek, rosszabbul teljesítettek a kifejtős kérdésekben, mint azok, akik kézzel tették ugyanezt” – írja Pam Mueller, a Princetoni Egyetem pszichológus professzora. “Megmutattuk, hogy míg a több jegyzetelés előnyös lehet, a laptopos jegyzetelők hajlamosak szó szerint átírni az előadásokat, ahelyett, hogy feldolgoznák és saját szavaikkal újrafogalmaznák az elhangzottakat, ami negatívan hat a tanulásra.”
Használd a mentális távolság erejét
Bár ez ellentmondásosan hangozhat, gyorsabban tanulhatsz, ha az elosztott tanulást gyakorolod. A The New York Times kérdésére Benedict Carey, a How We Learn: The Surprising Truth About When, Where and Why It Happens című könyv szerzője szerint a tanulás olyan, mint a pázsit öntözése. „Öntözheted a pázsitot hetente egyszer 90 percig, vagy hetente háromszor 30 percig” – mondta. „Ha a hét közbeni öntözést elosztjuk, a pázsit idővel zöldebb lesz.”
Ahhoz, hogy jobban megmaradjon az anyag, Carey azt ajánlja, hogy az első tanulást követően egy-két nappal térj vissza hozzá újból. „Az egyik elmélet szerint az agy valójában kevesebb figyelmet fordít rövid tanulási intervallumok alatt” – mondta az interjúban. „Tehát az információ hosszabb időközönkénti ismétlése – mondjuk néhány nappal vagy egy héttel később, nem pedig gyors egymásutánban – erősebb jelet küld az agynak, hogy meg kell őriznie az információt.”
Nyomd be a szundigombot
Az alvás a tanulás egyik legfontosabb része. Na nem azért, mert a párnád alá dugva a könyvet a fejedbe száll a tudás, hanem azért, mert az információ megtartásában segít. A Psychological Science folyóiratban megjelent friss kutatás szerint a tanulási alkalmak közötti alvás segít, hogy akár még hat hónappal később is jobban felidézze az ember a tanultakat.
Egy franciaországi kísérletben a résztvevők 16 francia szó szuahéli fordítását tanulták meg két csoportban. Az „ébrenléti” csoport résztvevői az első tanulási alkalmat reggel, a másodikat pedig aznap este fejezték be, míg az „alvás” csoport résztvevői este fejezték be az első foglalkozást, aludtak, majd másnap reggel volt a második alkalmuk. Azok a résztvevők, akik aludtak az ülések között, átlagosan körülbelül 10 szót tudtak felidézni a 16 szóból, míg azoknak, akik nem aludtak, csak 7,5 szót sikerült.
„Eredményeink azt sugallják, hogy a tanulások közötti alvás kétszeres előnyhöz vezet, mivel csökkenti az újratanulásra fordított időt, és sokkal jobb hosszú távú megtartást biztosít, mint anélkül” – írja Stephanie Mazza pszichológus, a Lyoni Egyetem munkatársa. “Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a tanulás utáni alvás határozottan jó stratégia, de most megmutattuk, hogy két tanulási alkalom közötti alvás nagyban javítja ezt a stratégiát.”
Rázd fel!
Amikor új motorikus képességet sajátítasz el, a gyakorlás megváltoztatása segíthet, hogy gyorsabban sajátítsd azt el – derül ki a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának új tanulmányából. Egy kísérletben, a résztvevőknek egy számítógépes feladatot kellett megtanulniuk. Azok, akik a módosított tanulási technikát alkalmazták a második alkalommal, jobban teljesítettek, mint azok, akik ugyanazt a módszert használták.
Az eredmények azt sugallják, hogy a rekonszolidáció – a folyamat, amikor a meglévő emlékeket felidézik és új ismeretekkel módosítják – kulcsszerepet játszik a motoros készségek megerősítésében – írja Pablo A. Celnik, a tanulmány vezető szerzője, a fizikai orvostudomány és rehabilitáció professzora.
„Azt találtuk, hogy ha egy kicsit módosítva gyakorlod a feladatot, amit el akarsz sajátítani, akkor többet tanulsz és gyorsabban, mintha ugyanazt a feladatot gyakorolnád újra és újra.”
