Egyedülálló Alfa Romeo kiállítás nyílt Sinsheimben a Technik Museumban

Legendás versenyautók, sorozatgyártott modellek és egyedi prototípusok is megtekinthetőek az időszakos tárlat kiállítóterében, amelyeket privát gyűjtők, és a Museo Storico Alfa Romeo – La Macchina del Tempo múzeum bocsátottak a szervezők rendelkezésére.

A legendás Technik Museum új, 3000 négyzetméteres kiállító csarnokának felavatására egy különleges gyűjteményt válogattak össze a múzeum szakemberei. A „Mito Alfa Romeo” névre keresztelt kiállítás az olasz márka történetét, annak emberi, technológiai és versenysportot érintő aspektusait mutatja be.

Az 1910-ben alapított, azóta pedig méltán híressé vált olasz márka, az Alfa Romeo 40 emblematikus alkotása került a pódiumokra, amelyeket az olaszországi Arese-ben működő múzeum tulajdonában álló példányokból, valamint privát gyűjtők felajánlásainak köszönhetően mutathatnak meg a márkarajongóknak. Az időszakos kiállítás 12 hónapos nyitvatartási ideje alatt a tárlat egyes elemeit időnként cserélik majd, hogy még több, a kezdeti kollekcióból kimaradt érdekesség is bekerülhessen a múzeum falai közé.

A közönség nem csak az olyan legendás versenyautókkal találkozhat majd, mint például az Alfa Romeo SE048SP, vagy az „Disco Volante”, azaz „replülő csészealj” névvel becézett Alfa Romeo 1900 C52, hanem olyanokkal is, mint az olasz formatervezés kiváló példájaként említhető Alfa Romeo 6C 2500 Super Sport.

A látványos autók mellett a márkára jellemző technikai megoldások is megjelennek a kiállításon, így látható lesz egy Forma-1-es motor és a Q4-es összkerékhajtási rendszer is, amelyet az Alfa Romeo 156 esetén használtak. Természetesen a márka történetéhez olyan kiegészítő elemek is hozzátartoznak, mint az arculat, a logo változásának különböző fázisai és generációi, ezek szintén a kiállítási koncepció részét képezik ebben az esetben is.

[box]

A Mannheim közelében található Technik Museum Sinsheim 1981 óta várja a technika iránt érdeklődő és rajongó látogatókat, évente több mint egymillió vendéget fogad. Az óriási kollekcióban oldtimerek, amerikai izomautók, Forma-1-es és egyéb versenyautók, motorkerékpárok, de még mozdonyok és repülőgépek is felsorakoznak, a teljes gyűjtemény alapos végigjárására sokak szerint egyetlen nap nem is elég. A csarnokok mellett a szabadtéri kiállítás részeként itt került kiállításra például az Air France egyik Concorde repülőgépe, valamint nagy vetélytársa a Tupolev TU-144, és a Malév egykori Tu-134 típusú, HA-LBH lajstromjelű repülőgépe is.

[/box]

Néhány kiemelt példány a 2020 őszéig látható „Mito Alfa Romeo” időszaki kiállításból:

Alfa Romeo 6C 2500 Super Sport (1947)

Bár már 1939-ben megszületett, a Super Sport elterjedését a második világháború átmenetileg megakasztotta, így a háborút követő években lett csak igazán népszerű modell. 1946-ig csak a karosszériát árusították, a munka többi részét a vásárlókra bízták, de természetesen ekkor is volt már néhány olyan cég az Alfa Romeo közelében, akik vállalták a komplett összeépítést.

A harmincas években megalkotott alapvető formát a későbbiekben folyamatosan alakítgatták és fejlesztették, majd az ötvenes évek elején az autó kinézetét teljesen újragondolták. A felhasznált anyagoknak és a szakértelemnek köszönhetően ugyanakkor a kiváló minőség folyamatos és változatlan maradt a modell teljes életciklusa alatt.

Az Alfa Romeo 6C 2500 köbcentis hathengeres motorja három darab karburátorral felszerelve 105 lóerős teljesítményre volt képes.

Alfa Romeo 1900 C52 „Disco Volante” (1952)

1952-ben a Forma-1-ből való visszavonulást követően az Alfa Romeonál több lehetőséget is megvizsgáltak, hogyan maradhatnának a motorsport közelében. A fejlesztéseket vezető Orazio Satta Puliga és csapata ekkor az Alfa Romeo 1900-ban rejlő potenciált kezdte felmérni, és hogy ennek alapjaira milyen versenyautót tudnának felépíteni. A törekvéseiket szorgalmazta, hogy Max Hoffman, a márka kaliforniai képviselője azt kérte a gyártól, álljanak elő egy olyan modellel, amellyel az Amerikai Egyesült Államokban is rajthoz lehet állni.

A motor módosításával, kétliteresre megnövelt alumínium blokkal 158 lőerős teljesítményt és 220 km/h feletti végsebességet értek el. Emellett egy csővázas szerkezetet is megterveztek, amelyre a Carrozzeria Touring gyártotta aluminíumból a karosszériát. A kétüléses autó tömege mindössze 824 kilogramm volt, az első három éldány 1952-ben épült meg. Az akkoriban futurisztikusnak számító forma miatt hamar ráragasztották a „Disco volante”, vagyis repülő csészealj becenevet.

Alfa Romeo 156 Crosswagon Q4 hajtáslánc (2004)

A Q4 jelzést az Alfa Romeo 2004-ben kezdte alkalmazni az állandó összkerékhajtással szerelt modelleken, amelyekben a nyomatékelosztást Torsen rendszerű központi differenciálművel valósították meg. Az Alfa Romeo 156 Crosswagon esetén (amely a Sportwagon 6,5 centiméterrel megemelt hasmagasságú változata volt) normál körülmények között a Q4 rendszer több nyomatékot irányított a hátsó tengelyre, a gyorsítások során akár 80%-os is lehetett az elosztás a hátsó kerekek javára. A Q4 további nagy előnye az elektronikus bizonsági rendszerekkel való kompatibilitás, így a kipörgésgátló és menetstabilizáló megoldásokkal való összehangolás lehetősége volt.

A kiállításon látható modell, amelyet villanymotorok működtetnek, és különböző fénytechnikai elemek egészítenek ki, bemutatja és elmagyarázza a rendszer működési elvét, eredetileg a Q4 technológiát bevezető kampányhoz készült.

Alfa Romeo 155 V6 TI szélcsatorna modell (1992)

Az Alfa Romeo 155 V6 TI-vel az olasz márka sikeresen versenyzett a német túraautó bajnokságban (DTM), valamint különböző egyéb sorozatokban a kilencvenes években, az 1993-mas bemutatkozó szezonban az Alfa Romeo elnyerte a bajnoki címet is. A 2,5 literes, hathengeres, benzines szívómotor nagyjából 420 lóerős teljesítményre volt képes.

A kiállított modell az eredeti versenyautó 1:4 méretarányú mása, amelyet szélcsatornában, az aerodinamikai tesztelések során használtak.