Az álmok beteljesülésére általában várni kell. Kinek többet, kinek kevesebbet, az érzést viszont nem adják könnyen. Nekem 24 évesen teljesült az egyik legrégebbi vágyam, mégpedig az, hogy testközelből fotózhatom a száguldó cirkusz minden mozzanatát. Így kerültem 24 évesen a Formula-1 sűrűjébe. Háfra Zsolt, sportfotós írása.

A családunk sosem volt nagy autósport rajongó, engem mégis ez a világ fogott meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a szenvedélyem lett a hivatásom, és fiatal korom ellenére már az ország egyik vezető autós lapjánál dolgozom.

A fotózás szeretetét apukámtól örököltem, talán még 10 éves sem voltam, amikor legelőször a kezembe adott egy filmes Minolta gépet, amin egy portré objektív volt. Ezt, illetve néhány kreatív ötletet kaptam tőle a környezetünkben lévő természeti szépségek megörökítésére. Az évek alatt hozzám nőtt a fényképezőgép, amit életem első autós eseményére is magammal vittem. Ott tetszett meg és ejtett egy életre rabul a benzingőzös feeling, az autók közelsége, és tudat alatt már akkor éreztem, hogy nekem is lehet keresnivalóm a pálya közelében.

2009-ben életemben először látogattam el a Hungaroringre, és ott, akkor véglegesen bekattant valami. Teljesen beszippantott az a világ, és azóta sem tudok szabadulni tőle. Az első esélyre azonban egészen 2013-ig kellett várnom: ekkor látogattunk ki unokatestvéremmel a Veszprém Rallye versenyére, ahol megismertem Szalay Ivánt, ez a találkozás pedig megváltoztatta az életemet.

Kapcsolatépítés, önmarketing és szerencsés véletlenek sorozata

Néhány hónappal később egy kiállításon ismét összefutottunk, és mivel Iván pozitív véleménnyel volt a képeimről és a hozzáállásomról, bemutatott Kelemen Krisztiánnak, majd Máté Zsoltnak, akik megláttak bennem valamit, mert lehetőséget adtak a motorsport lapjuknál. Médiaháttérrel a „zsebemben” már könnyebb volt kilépni a nézői státuszból, és sikerült belevetni magam a hazai versenyek sűrűjébe.

2013 óta már jó pár esztendő eltelt, ezalatt autós és motoros versenycsapatok tagjaként több európai versenypályán is megfordultam. Ezek pályafutásom lényeges momentumai voltak, hiszen sokat tanulhattam a kapcsolatépítésről, az önmarketingről, és tulajdonképpen magáról az életről is.

Egy szerencsés véletlen folytán nemrégiben összeakadtam az Alapjárat Magazin csapatával, ahol már több mint egy éve autós újságíróként és fotósként töltöm a hétköznapjaimat, valamint a hétvégéket. Utóbbit elég jól tűri a párom, amiért nagyon hálás vagyok neki. Nagy a felelősség, de szeretem ezt a közeget, mert fiatalos és ambiciózus.

Egy álom beteljesülése

Minden autósportfotós titkolt vagy kimondott vágya eljutni a száguldó cirkuszba, azaz a Forma-1-be. Nekem ez piszkosul fiatalon, már 23 évesen sikerült. Az idei Osztrák Nagydíj eseményeit az objektíveken keresztül szemléltem, és nagyon-nagyon élveztem! A fáradtság ilyenkor nem számít, azért dolgoztam tíz évet, hogy ott lehessek, igyekeztem megélni minden percét, másodpercét gőzerővel készültem a Magyar Nagydíjra is.

Az álmok azért vannak, hogy célokká formálva, mindent beleadva megvalósítsd őket. Mindeközben pedig az élet megtanított arra, hogyan legyek önmagam a mai, konfekciókkal és klisékkel teli világban anélkül, hogy elhinném, hogy a szürke tömeg után haladva meg lehet valósítani a lehetetlent.

Háfra Zsolt - sportfotós

Képek: Háfra Zsolt