Így kerültem 24 évesen a Formula-1 sűrűjébe

olvasói levél - Háfra Zsolt sportfotós

Az álmok beteljesülésére általában várni kell. Kinek többet, kinek kevesebbet, az érzést viszont nem adják könnyen. Nekem 24 évesen teljesült az egyik legrégebbi vágyam, mégpedig az, hogy testközelből fotózhatom a száguldó cirkusz minden mozzanatát. Így kerültem 24 évesen a Formula-1 sűrűjébe. Háfra Zsolt, sportfotós írása.

A családunk sosem volt nagy autósport rajongó, engem mégis ez a világ fogott meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a szenvedélyem lett a hivatásom, és fiatal korom ellenére már az ország egyik vezető autós lapjánál dolgozom.

A fotózás szeretetét apukámtól örököltem, talán még 10 éves sem voltam, amikor legelőször a kezembe adott egy filmes Minolta gépet, amin egy portré objektív volt. Ezt, illetve néhány kreatív ötletet kaptam tőle a környezetünkben lévő természeti szépségek megörökítésére. Az évek alatt hozzám nőtt a fényképezőgép, amit életem első autós eseményére is magammal vittem. Ott tetszett meg és ejtett egy életre rabul a benzingőzös feeling, az autók közelsége, és tudat alatt már akkor éreztem, hogy nekem is lehet keresnivalóm a pálya közelében.

2009-ben életemben először látogattam el a Hungaroringre, és ott, akkor véglegesen bekattant valami. Teljesen beszippantott az a világ, és azóta sem tudok szabadulni tőle. Az első esélyre azonban egészen 2013-ig kellett várnom: ekkor látogattunk ki unokatestvéremmel a Veszprém Rallye versenyére, ahol megismertem Szalay Ivánt, ez a találkozás pedig megváltoztatta az életemet.

Kapcsolatépítés, önmarketing és szerencsés véletlenek sorozata

Néhány hónappal később egy kiállításon ismét összefutottunk, és mivel Iván pozitív véleménnyel volt a képeimről és a hozzáállásomról, bemutatott Kelemen Krisztiánnak, majd Máté Zsoltnak, akik megláttak bennem valamit, mert lehetőséget adtak a motorsport lapjuknál. Médiaháttérrel a „zsebemben” már könnyebb volt kilépni a nézői státuszból, és sikerült belevetni magam a hazai versenyek sűrűjébe.

2013 óta már jó pár esztendő eltelt, ezalatt autós és motoros versenycsapatok tagjaként több európai versenypályán is megfordultam. Ezek pályafutásom lényeges momentumai voltak, hiszen sokat tanulhattam a kapcsolatépítésről, az önmarketingről, és tulajdonképpen magáról az életről is.

Egy szerencsés véletlen folytán nemrégiben összeakadtam az Alapjárat Magazin csapatával, ahol már több mint egy éve autós újságíróként és fotósként töltöm a hétköznapjaimat, valamint a hétvégéket. Utóbbit elég jól tűri a párom, amiért nagyon hálás vagyok neki. Nagy a felelősség, de szeretem ezt a közeget, mert fiatalos és ambiciózus.

Egy álom beteljesülése

Minden autósportfotós titkolt vagy kimondott vágya eljutni a száguldó cirkuszba, azaz a Forma-1-be. Nekem ez piszkosul fiatalon, már 23 évesen sikerült. Az idei Osztrák Nagydíj eseményeit az objektíveken keresztül szemléltem, és nagyon-nagyon élveztem! A fáradtság ilyenkor nem számít, azért dolgoztam tíz évet, hogy ott lehessek, igyekeztem megélni minden percét, másodpercét gőzerővel készültem a Magyar Nagydíjra is.

Az álmok azért vannak, hogy célokká formálva, mindent beleadva megvalósítsd őket. Mindeközben pedig az élet megtanított arra, hogyan legyek önmagam a mai, konfekciókkal és klisékkel teli világban anélkül, hogy elhinném, hogy a szürke tömeg után haladva meg lehet valósítani a lehetetlent.

Háfra Zsolt - sportfotós

Képek: Háfra Zsolt

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!