Miért van az, hogy a dohányosok nem szoknak le a cigiről még akkor sem, amikor lyukas tüdőket nyomnak a képükbe minden alkalommal, amikor egy újabb szál után nyúlnak? Az emberek miért nem változtatnak az életükön, amikor folyamatosan arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy mindez súlyos következményekhez vezet?
Ésszerűtlennek tűnhet, de van rá logikus magyarázat, és az nem feltétlenül az akaraterő hiánya. Tali Sharot “How to motivate yourself to change your behaviour” című TEDx előadásában pontosan elmagyarázza, hogy a fenyegetések miért nem hatékonyak a berögzült viselkedési minták megváltoztatására, és hogy akkor helyette mi az, ami valóban működik.
Az újévi fogadalmak tökéletesen mutatják, hogy minden embernek van olyan szokása, amin szeretne változtatni. Például: „Idén le fogok fogyni 5 kilót” – ehhez ugye az kellene, hogy ne nassolj annyit, de amikor a desszertre kerül a sor, hiába mondod magadnak, hogy ettől kövér leszel, mégis lecsúszik az a lúdláb torta. Miért van ez? Ahogy Tali Sharot “How to motivate yourself to change your behaviour” című TEDxCambridge előadás paneljében elmagyarázta, a félelemkeltés nem jó motivátor, ha egy szokás megváltoztatásáról van szó, legyen az a saját vagy valaki más viselkedése. A félelemre ugyanis általában kétféle válasz létezik: ledermedés vagy menekülés. A harc ritkán szerepel közöttük, pedig a változáshoz aktív tettekre van szükség.
A figyelmeztetés által keltett rossz érzéseket az elme ráadásul védekezésként eliminálni akarja, ezért racionalizálja az adott viselkedést. „Dehát a nagypapa is mennyit dohányzott, és kilencven éves koráig élt!” Ráadásul a kutatások során azt vették észre, hogy a veszélyre való figyelmeztetés után ennek a mentális folyamatnak a következményeként az alanyok csak még ellenállóbbak lettek ezekkel a negatív érvekkel szemben, amit bumeráng hatásnak neveznek.
Tali Sharot csapata kutatásaik során arra jutottak, hogy az emberek sokkal jobban figyelnek a pozitív információkra, egyszerűen megfogalmazva, azt hallják meg, amit szeretnének. A korral is összefüggésben van ez, és fiatalon különösen igaz a fenti, de az évek számának emelkedésével folyamatosan csökken, negyven éves kor körül pedig már egészen bölcsek az emberek ahhoz, hogy hallgassanak a figyelmeztetésekre. Ezt követően azonban ismét megfordul a tendencia.
Ezért ahelyett, hogy elrettentéssel próbálnál meg változtatni a saját vagy mások viselkedésén, célravezetőbb, ha az alapbeállításoknak megfelelően motiválsz. Ehhez pedig három dologra van szükség.
Társadalmi ösztönzés
Az emberekben megvan a vágy, hogy jobban teljesítsenek, és sokat segít ebben, ha látják, hogy mások mit csinálnak. Ezért érdemes bemutatni a jó példákat.
Azonnali eredmények
A közösségi média is az instant gratifikáció miatt addiktív, ezt a fajta visszajelzést azonban pozitívumba is át lehet fordítani. Fontos, hogy a jó, követendő magatartást valamilyen eredmény kövesse. Az előadó például saját történetével szemléltette ezt: ahhoz, hogy kevesebb áramot használjon, az áramszolgáltató kis mosolygós fejeket tüntetett fel minden számlán, amikor sikerült csökkentenie a használt áram mennyiségét.
A fejlődés monitorozása
Fontos figyelmet fordítani az előrehaladás folyamatára, nem csak a végcél elérésére vagy épp a visszaesésre. Ezáltal a kontroll érzése alakul ki, így a viselkedést is könnyebb tudatosan befolyásolni a beégett minták helyett.
