Egy pszichoterapeuta elárulta, mi a különbség a mentális erő és a nagy ego között
Határozott fellépés, magabiztosság, a kétkedés látszólagos hiánya – a mentális erőnek köszönhető ez vagy egyszerűen csak alaptalan elbizakodottság?
A kettő ugyanis közel sem ugyanaz, és Amy Morin pszichoterapeuta, szociális munkás és mentális erő coach szerint néhány árulkodó jelből könnyen fel lehet ismerni mi a különbség egy olyan személy között, aki fejben rendben van magával és egy olyan között, akinek egyszerűen csak nagy az egója. A munkahelyen és a magánéletben is érdemes figyelni az árulkodó jelekre!
Biztosan te is találkoztál már olyan személlyel akár a munkád során, akár a privát életedben, akinek nagyon magabiztos volt a fellépése, és nem tudtad eldönteni, hogy mit is gondolj róla. Azonban az, hogy valaki határozott és tudja, mit akar, az még nem jelenti, hogy önelégült vagy nagyképű. Vannak emberek, akik a mentális erejük révén képesek önmagukat érvényre juttatni számos szituációban, de attól még ugyanúgy éreznek, ezzel szemben az alaptalanul magabiztos, arrogáns személyek a külvilág felé mutatott én-homlokzat mögött számos gyengeséget, rossz tulajdonságot rejtegetnek.
Amy Morin a 13 Things Mentally Strong People Don’t Do című könyv szerzője, akinek elmondása szerint a mentális erőt gyakran összekeverik a nagy egóval, utóbbi azonban nem magabiztosságból, hanem arroganciából fakad, ami az illető sérülékeny önképét hivatott elrejteni. Morin összegyűjtötte azokat az aspektusokat, amelyeknek segítségével könnyen felismerheted, hogy a személy, akivel dolgod van, melyik kategóriába tartozik.
A nagy ego nem kér segítséget
Az egója azt mondja, hogy az illető tud mindent a legjobban, ezért csak magára hagyatkozhat. Ebből következik, hogy a nagy ego nem kér segítséget másoktól, hiszen úgyis felesleges.
Ezzel szemben a mentális erőnek köszönhetően az ember képes segítségért fordulni az adott kérdésben kompetensebb, nagyobb tapasztalattal vagy éppen több erőforrással rendelkező személyhez. Aki fejben rendben van, az tud alázatos lenni, kérni és elfogadni a segítséget családtagoktól, barátoktól, kollégáktól, szakemberektől.
A nagy ego tagadja a gyengeséget
A nagy ego mindenáron kerüli, hogy sebezhetőnek mutatkozzon, ezért kitér minden olyan helyzet elől, amiben napvilágra kerülhet valamilyen gyengesége. A skála másik végén ezzel szemben a mentális erő lehetővé teszi, hogy az ember elismerje, vannak gyengeségei, bizonyos területeken nehézségei akadnak, például nem megy a nyilvános beszéd, esetleg teljesen kuka a számok terén. A tudatosság segít felismerni az ilyen szituációkban, hogy felesleges sok energiát pazarolni arra, hogy maga próbálja megoldani ezt a feladatot, és ugyan segítséggel, de kevesebb befektetés árán jobb eredmény születik.
A nagy ego számára a kudarc nem opció
Az ego azt hiteti el az emberrel, hogy a bukás nem opció a számára, ez azonban oda vezet, hogy még akkor is kitart az illető és menetel előre, ha a meghátrálás lenne éppen az ésszerű. A mentális erő segít felismerni, hogy van esély a kudarcra, ugyanakkor abban is segít, hogy ha ez bekövetkezik, az ember tudja kezelni.
A nagy ego elrejti a hibákat
Senki sem szeret hibázni, de különösen nehezen viselik ezt azok, akik a nem megfelelő énképet nagy egóval igyekszenek palástolni. Éppen ezért sok energiát fordítanak arra, hogy eltitkolják, ha esetlegesen hibát vétettek. Hibázni azonban emberi dolog, és sokkal könnyebb elismerni őket, majd megoldást keresni, mint folyamatosan azon ügyködni, hogy mások ne vegyék észre azokat. A mentálisan erős emberek pontosan tudják, hogy jobb tanulni a hibákból, mint örökösen a lebukástól rettegni.
A nagy ego sosem száll ki
A nagy ego soha semmit sem ad fel, mert ez a gyengeség jele. Ellenben aki tisztában van saját magával, az felismeri, vannak olyan helyzetek, amikor többet árt, mint használ a kitartás. Ha pénzügyileg egy vállalkozás egyszerűen nem éri meg, vagy egy futóversenyen megsérül az illető, tudja, hogy nem szabad tovább mennie, mert az csak még több kárt fog okozni.
A nagy ego arra fókuszál, hogy mit gondolnak mások
A nagy ego azzal jár együtt, hogy az ember folyamatosan elemzi, mit gondolhatnak róla mások. A célja persze, hogy minél jobb véleménnyel legyenek róla, még akkor is, ha ezt csak a saját értékrendszere feláldozásával érheti el. Azonban az a jó, ha az ember saját magának akar megfelelni, a saját maga értékrendje szerint cselekszik, és nem a külvilág véleményétől teszi függővé a tetteit. Ez azt vonja maga után, hogy lesznek olyan döntései, amelyek nem népszerűek, de mégis min változtat ez?!
A nagy ego fél a fájdalomtól
Semmi sem juthat át a nagy ego megkövesedett páncélján, soha semmi sem zavarja meg a nyugalmát. Legalábbis így tűnik, mert minden negatív érzés, szomorúság, fájdalom, félelem létét letagadja az illető. Ha mentálisan felvértezett valaki, akkor egyszerűen tudja, hogy az életben nem minden habostorta, és vannak nem épp kellemes érzések is, de ezek a mindennapok természetes velejárói. Az, ha a rossz, kellemetlen érzéseket valaki nem a szőnyeg alá söpri, hanem elfogadja a jelenlétüket, nemcsak azt jelzi, hogy mentálisan erős, de hozzájárul, hogy hamarabb túllendüljön ezeken, miközben nem szenved az elkerülhetetlennél többet vagy tovább.