Boldogságot nem vehetsz magadnak, de időt igen
Boldogabb akarsz lenni? Ha boldogságot nem is lehet vásárolni, a tudománynak van egy válasza arra, hogyan érezheted magad elégedettebbnek, végső soron pedig boldogabbnak, ha jól gazdálkodsz az idővel.
1930-ban egy elismert közgazdász, John Maynard Keynes azt vizsgálta, hogy a technológiai és gazdasági fejlődés hogyan csökkentheti az átlagember munkaóráinak számát. Azt jósolta, hogy két generáción belül a legtöbb ember csak napi három órát fog dolgozni – írja az Inc.
A legtöbb ember számára viszont nem a kemény munka, hanem a szabadidő kitöltése jelent problémát – ezzel Keynes nem számolt.
A technológiai fejlődés nem szabadította fel az átlagember idejét és nem növelte jelentősen a vagyonát sem. Valójában egyes tanulmányok azt mutatják, hogy minél több pénzt keresnek az emberek, annál inkább gondolják úgy, hogy kevesebb idejük van. Ha pedig mindezt összeadod kiderül, hogy pénzzel nem lehet boldogságot vásárolni.
Kivéve, ha céltudatosan használod a pénzt arra, hogy egy kis időt vásárolj magadnak.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban 2017-ben megjelent tanulmányban a kutatók több ezer embert kérdeztek meg, akik időnként másoknak fizettek azért, hogy olyan feladatokat végezzenek el, amelyeket nem élveztek vagy nem akartak megcsinálni: fűnyírás, takarítás, ügyintézés stb. Kötelező feladatok, amelyekhez nem szívesen fogtak hozzá.
Nem meglepő módon azok az emberek, akik hajlandóak voltak némi pénzt áldozni egy kis idő megvásárlására, boldogabbak voltak és általánosságban elégedettebbek voltak az életükkel, mint azok, akik nem.
A korreláció azonban nem mindig ok-okozati összefüggés. Lehet, hogy azok az emberek, akik pénzt költenek arra, hogy időt nyerjenek, egyszerűen azért boldogabbak, mert van pénzük időt nyerni?
Dehogy. Míg a viszonylag gazdag emberek, akik pénzt költöttek egy kis idő vásárlására, boldogabbak voltak, mint a viszonylag gazdagok, akik nem, a gazdasági spektrum legalsó végén lévők, akik pénzt költöttek egy kis idő vásárlására, szintén boldogabbak voltak, mint a gazdasági élet legalsó végén lévők, aki nem. Nem számít, mennyit keresel, nem számít, milyen gazdag vagy, ha veszel egy kis időt, boldogabb leszel.
Az ok-okozati összefüggés bizonyítására a kutatók további kísérletet végeztek. A kísérlet első hetében a résztvevők 40 dollárt kaptak azzal a feladattal, hogy költsék el bármelyik tárgyra, amely megtetszik nekik. Az egyetlen megkötés az volt, hogy a pénzt kizárólag „dolgok” megvásárlására lehet fordítani.
A következő héten a résztvevők 40 dollárt kaptak, és azt mondták nekik, hogy költsék azt az idejük felszabadítására, mint például takarítás, fűnyírás, karbantartás, az így rendelkezésre álló időt pedig olyan dologgal töltsék, amit élveznek.
Az eredményt lehet természetesen sejteni, amikor a résztvevők a dolgok helyett időt vásároltak, boldogabbnak, kevésbé stresszesnek és elégedettebbnek érezték magukat.
Van viszont egy csavar a dologban. A kutatók azt találták, hogy ha valaki túl sok pénzt költ az idő felszabadítására, az alááshatja a személyes kontroll érzését, ami potenciálisan csökkentheti a mentális jóllétet.
Igaz, a legtöbben nem engedhetik meg magunknak, hogy annyi pénzt költsenek az idő vásárlásra, hogy aztán alkalmatlannak érezzék magukat, ami viszont fontos, hogy tudatosan dönts arról, hogy miért és mely feladatokat kell alkalmanként kigazdálkodni.
Azért nyírja le valaki a füvet helyetted mindig, mert nincs időd, túl elfoglalt vagy hozzá, vagy azért, mert úgy döntöttél, hogy a fűnyírásra szánt időt egyszer-egyszer olyan tevékenységre fordítod, ami feltölt. Az idő megvásárlása ugyanis kutatók szerint csak akkor tesz boldogabbá, ha szándékosnak és céltudatosnak érzed – nem azért, mert nincs időd, hanem azért, mert másként szeretnéd felhasználni a rendelkezésedre álló időt.
A példánál maradva ahelyett, hogy lenyírod a füvet, dönthetsz úgy, hogy a családoddal vagy barátaiddal töltöd az időt, sportolsz, olvasol vagy azon a mellékprojekten dolgozol, amit szenvedéllyel tudsz csinálni.
Röviden, az így megvásárolt időben valami olyasmit csinálsz, amit élvezel, ami végső soron boldogabbá tesz.