„Visszatértünk a jó útra” – Dánia szerint rendeződhet a vita az Egyesült Államokkal Grönland jövőjéről

Hónapok óta éleződő diplomáciai feszültség után ismét konstruktív párbeszédről beszél Koppenhága és Washington Grönland ügyében. Bár a megoldás még messze van, a hangnem látványosan enyhült.

Dánia külügyminisztere, Lars Løkke Rasmussen szerint „nagyon konstruktív” légkörben zajlottak azok a magas szintű egyeztetések, amelyeket az Egyesült Államokkal és Grönland képviselőivel tartottak Washingtonban. A találkozók célja az volt, hogy kezeljék azt a diplomáciai válságot, amelyet Donald Trump amerikai elnök korábbi, Grönland megszerzésére vonatkozó kijelentései robbantottak ki.

Rasmussen Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozása előtt nyilatkozva elmondta: bár a kérdés korántsem lezárt, a folyamat ismét a korábban kijelölt mederben halad. „A helyzet elfajult, de most újra a jó úton vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy további egyeztetések is tervben vannak.

Ezt olvastad már?

Davos 2026: így kommunikálnak a világ legbefolyásosabb vezetői, hogy elérjék, amit akarnak

Starmer újra megnyitná a Brexit-vitát – választási fegyverré válhat az EU-kapcsolat

Trump visszavett a hangneméből

Az enyhülés részben Donald Trump legutóbbi nyilatkozatainak köszönhető. Az amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórumon kizárta a katonai erő alkalmazását Grönland megszerzésére, és visszalépett azoktól a vámfenyegetésektől is, amelyek több európai országot érintettek volna. Nem sokkal később saját közösségi oldalán már egy „lehetséges jövőbeli megállapodás kereteiről” beszélt, majd a médiának úgy nyilatkozott: létezik egy „koncepció” Grönland ügyében.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szintén higgadt hangot ütött meg, amikor a kongresszus előtt kijelentette: a tárgyalásokat professzionális módon folytatják, és minden érintett számára elfogadható megoldásra törekednek. Rubio szerint az Egyesült Államok érdeklődése továbbra is nemzetbiztonsági kérdésként jelenik meg, de a jelenlegi folyamat biztató.

Európai támogatás és grönlandi aggodalmak

A feszültség ugyanakkor komoly nyomot hagyott Grönlandon. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök Párizsban arról beszélt: a kormánynak nemcsak a külső politikai nyomással kell megküzdenie, hanem a lakosság félelmeivel is. „Az emberek bizonytalanok és aggódnak” – mondta.

Nem véletlen, hogy a dán és a grönlandi vezetők az elmúlt napokban közösen jártak Németországban és Franciaországban, hogy európai szövetségeseik támogatását erősítsék. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen ennél is tovább ment: szerinte a kialakult helyzet azt jelzi, hogy a megszokott világrend alapjaiban kérdőjeleződik meg.

Mit akar valójában Grönland?

A közvélemény-kutatások egyértelmű képet festenek: a grönlandiak elsöprő többsége elutasítja az amerikai fennhatóságot, miközben sokan támogatnák a Dániától való teljes függetlenséget. Trump érdeklődése nem új keletű – már 2019-ben is felvetette Grönland megvásárlását, stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva –, ám a mostani helyzet minden eddiginél komolyabb geopolitikai súlyt adott a kérdésnek.

Bár a felek egyelőre csak óvatos optimizmusról beszélnek, annyi biztos: Grönland ügye már régen túlmutat egy távoli, sziget sorsán. A tárgyalások kimenetele komoly precedenst teremthet arra, miként alakulnak a nagyhatalmi érdekek és a szuverenitás kérdései a 21. században.

Forrás: CNBC

Borítókép: Jean-Christophe André, Pexels