Oroszország figyelmét is felkeltette Trump „rendkívüli” grönlandi ambícióija

Moszkva szerint szokatlan és jogilag is problematikus irányt vett az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos politikája. A Kreml nyíltan figyeli Donald Trump lépéseit, miközben Washington, Koppenhága és Nuuk között továbbra sincs érdemi áttörés a sarkvidéki sziget jövőjéről.

Oroszország „rendkívülinek” nevezte Donald Trump amerikai elnök Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit, és jelezte: szoros figyelemmel követi az eseményeket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a helyzet nemcsak politikailag, hanem a nemzetközi jog szempontjából is szokatlan, és olyan pályára állt, amelyet a világ többi szereplőjével együtt Moszkva is aggodalommal figyel.

Trump az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra, és szerinte kizárólag Washington képes ellensúlyozni az általa Oroszországnak és Kínának tulajdonított fenyegetést a térségben. A kijelentések különösen nagy visszhangot váltottak ki Európában, mivel Grönland autonóm területként Dániához tartozik, és státuszát eddig a nemzetközi jog egyértelműen rögzítette.

Ezt olvastad már?

Zelenszkij: Trump béketerve napokon belül aláírható Davosban

Kiderült, melyik ország robbantotta fel az Északi Áramlat vezetéket

Diplomáciai patthelyzet és katonai jelenlét

Peszkov arra is utalt, hogy Trump korábbi nyilatkozatai – miszerint számára az „internacionális jog nem elsődleges szempont” – új irányba terelhetik az ügyet. Ez a hozzáállás Moszkva szerint precedenst teremthet, amely túlmutat Grönland kérdésén, és szélesebb geopolitikai következményekkel járhat. A feszültséget tovább növeli, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok, Dánia és Grönland képviselői tárgyalóasztalhoz ültek a Fehér Házban. A megbeszéléseket a dán külügyminiszter „őszintének, de konstruktívnak” nevezte, ám érdemi megállapodás nem született. A felek abban állapodtak meg, hogy egy magas szintű munkacsoport keretében folytatják az egyeztetéseket.

Ezzel párhuzamosan több NATO-tagállam – köztük Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia – katonai erőket vezényelt a szigetre egy közös hadgyakorlatra. Az „Operation Arctic Endurance” célja a térség védelmi képességeinek erősítése, ami újabb jelzés Moszkva felé a Nyugat elköteleződéséről az Északi-sarkvidéken. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szintén bírálta az amerikai narratívát, elfogadhatatlannak nevezve azt az állítást, hogy Oroszország és Kína fenyegetést jelentene Grönlandra. Szerinte a Nyugat kettős mércét alkalmaz, amikor saját katonai jelenlétét stabilizáló tényezőként, más hatalmak aktivitását pedig veszélyként tünteti fel.

A grönlandi ügy így egyre inkább túlmutat egy területi vitán: a sarkvidék stratégiai jelentősége, az erőforrások és a nagyhatalmi befolyás kérdése mind összesűrűsödik benne. Moszkva álláspontja egyértelmű: a helyzet rendkívüli, és minden lépését éberen figyeli – ahogy ezt most már a nemzetközi közvélemény is teszi.

Forrás: CNBC

Borítókép: Ken Mathiasen, Unsplash