Az orosz vezetés hivatalosan is megerősítette, hogy blokkolta a WhatsApp működését az országban. A Kreml szerint a lakosság számára elérhető alternatíva a Max nevű, államilag támogatott üzenetküldő alkalmazás. A döntés több mint 100 millió felhasználót érinthet, miközben a Meta tulajdonában lévő szolgáltató szerint Moszkva teljes körű letiltásra tett kísérletet.
A szóban forgó alkalmazás a Meta tulajdonában áll, és Oroszországban az egyik legnépszerűbb kommunikációs platformnak számított. A Kreml szóvivője, Dmitry Peskov az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Max „nemzeti üzenetküldőként” működik, és minden állampolgár számára elérhető a piacon.
A WhatsApp közleményében élesen bírálta a lépést. A vállalat szerint az orosz kormány célja, hogy a felhasználókat egy „állami megfigyelő alkalmazás” felé terelje. A cég hangsúlyozta: több mint 100 millió ember maradhat privát és biztonságos kommunikációs csatorna nélkül, ami szerintük visszalépés a digitális szabadság és biztonság terén.
Ezt olvastad már?
Ukrajnai háború: Zelenszkij elárulta, mi a békekötés legfontosabb feltétele
Kőkemény kritikával illette a NATO-t az Egyesült Államok
Fokozódó nyomás a nemzetközi platformokon
A mostani tiltás nem elszigetelt eset. Oroszország távközlési felügyelete, a Roskomnadzor az elmúlt években egyre szigorúbban lép fel a külföldi közösségi és üzenetküldő platformokkal szemben. A hatóság azzal vádolja a WhatsAppot és a Telegram alkalmazást, hogy nem felelnek meg az orosz adatkezelési törvényeknek, különösen a felhasználói adatok országon belüli tárolására vonatkozó előírásoknak.
A Telegram – amelyet orosz fejlesztők alapítottak, de Dubajban működik – az utóbbi hónapokban szintén korlátozásokkal szembesült. Felhasználók lassulásról és részleges funkciókorlátozásról számoltak be, különösen a hívások terén. A Roskomnadzor szerint mindez azért történik, mert a platform nem tesz eleget az „illegális tevékenységek” visszaszorítására és az adatvédelemre vonatkozó helyi előírásoknak.
Digitális szuverenitás vagy kontroll?
A hivatalos indoklás szerint a lépések célja az orosz törvények betartatása és az állampolgárok védelme. Kritikusok azonban úgy látják, hogy a valódi cél a kommunikáció feletti nagyobb állami kontroll, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratíva alakítása és a kormánykritikus hangok visszaszorítása érdekében.
A Kreml álláspontja szerint minden hazai és külföldi internetes szolgáltatóval hajlandók együttműködni, amennyiben azok tiszteletben tartják az orosz jogszabályokat. A kérdés most az, hogy a több tízmillió érintett felhasználó valóban áttér-e az államilag támogatott alternatívára, vagy újabb digitális kiskapukat keres a szabad kommunikáció fenntartására.
