Mélyponton a transzatlanti kapcsolat: történelmi fordulóponthoz érkezett Európa és az Egyesült Államok viszonya

Az Egyesült Államok és Európa kapcsolata a NATO megalakulása óta nem látott mélypontra süllyedt – állítja José Manuel Barroso volt európai bizottsági elnök. Donald Trump politikája, Grönland megszerzésének terve és a szövetségesekkel szembeni kemény fellépés alapjaiban rengette meg a transzatlanti bizalmat.

Európa és az Egyesült Államok kapcsolata történelmi töréspontjához érkezett. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint a jelenlegi helyzet a NATO fennállása óta a legsúlyosabb bizalmi válságot jelenti. A volt portugál miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórum idején adott interjúban úgy fogalmazott: a Washingtonnal szembeni bizonytalanság már nemcsak az Európai Uniót, hanem az Egyesült Királyságot is érinti.

Ezt olvastad már?

Trump–Zelenszkij-találkozó Davosban: egyetlen vitás pont maradt az ukrajnai háború lezárásához

Grönland ügye miatt háború robbanhat ki Európa és az USA között?

Grönland árnyéka és a bizalom megingása

A feszültségek egyik fő forrása Donald Trump amerikai elnök törekvése Grönland megszerzésére. Bár az Egyesült Államok visszalépett a katonai beavatkozás és az európai országokat sújtó vámok nyílt kilátásba helyezésétől, Trump továbbra sem tett le arról, hogy amerikai befolyás alá vonja a félautonóm dán területet. Egy NATO-főtitkárral folytatott találkozót követően az elnök „egy jövőbeli megállapodás kereteiről” írt, konkrétumok nélkül. Mark Rutte NATO-főtitkár később jelezte: a Grönlandhoz tartozó szuverenitási kérdés nem is szerepelt a tárgyalások napirendjén.

Barroso szerint az amerikai diplomácia új iránya éles váltást jelent a korábbi évtizedekhez képest. A transzatlanti kapcsolatot egyre kevésbé a közös demokratikus értékek, sokkal inkább a szűken értelmezett nemzeti érdekek mozgatják. A volt uniós vezető ezt a korszakot egyértelműen „szakítási fázisként” jellemezte, amelynek végkimenetele egyelőre kiszámíthatatlan.

Amerika mint szövetséges? Egyre kevesebben hisznek benne

A bizalomvesztés számszerűen is jól mérhető. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa tavaly novemberi felmérése szerint az európaiak mindössze 16 százaléka tekinti az Egyesült Államokat olyan szövetségesnek, amely osztozik az európai értékeken. Ez jelentős visszaesés a 2024-es 21 százalékhoz képest. Különösen beszédes adat, hogy a megkérdezettek ötöde már riválisként vagy kifejezetten ellenségként tekint Washingtonra. Az Egyesült Királyságban még drámaibb a zuhanás: egy év alatt 37-ről 25 százalékra esett azok aránya, akik értékalapú szövetségesnek látják az USA-t.

Barroso szerint Trump „a nagy felforgató”, aki gyakran keményebben bánik barátaival és szövetségeseivel, mint ellenfeleivel. Ez a hozzáállás pedig hosszú távon aláássa a kölcsönös bizalmat, amelyre a NATO és az egész transzatlanti együttműködés épült.

Európai önállósodás és egy átalakuló NATO

A változó amerikai hozzáállás felgyorsította az európai védelmi önállósodásról szóló törekvéseket is. Barroso szerint Európának egyre világosabban kell felismernie: nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra. A tavalyi hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig gazdasági teljesítményük 5 százalékát fordítják védelemre és biztonságra – részben Washington nyomására.

A volt bizottsági elnök úgy látja, ha a NATO fenn akar maradni, akkor egy „európaibb” szövetséggé kell válnia. Ugyanakkor hangsúlyozta: az orosz–ukrán háború óta a NATO katonailag megerősödött, Finnország és Svédország csatlakozásával közelebb került Oroszország határaihoz, és jelentősen növelte jelenlétét a keleti szárnyon.

Nem szakítás, hanem veszélyes átrendeződés

Bár Barroso borúlátóan nyilatkozott a jelenlegi állapotról, óvott attól, hogy a transzatlanti szövetség végét vizionáljuk. Az Egyesült Államok továbbra is kulcsszereplő Európa biztonságában, a kérdés inkább az, milyen feltételekkel és milyen egyensúly mentén folytatódik az együttműködés. A mostani válság nem feltétlenül végpont, sokkal inkább egy új korszak kezdete, amelyben Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját sorsáért – politikailag, katonailag és stratégiailag egyaránt.

Forrás: CNBC

Borítókép: pressfoto, Freepik