A pápa nekiment a „háborúk urainak”: éles üzenetet küldött a világ vezetőinek

Szokatlanul kemény hangon bírálta a fegyverkezést és a háborús politikát a katolikus egyházfő afrikai útján, a háttérben pedig látványos konfliktus bontakozott ki a washingtoni vezetéssel.

Az afrikai körútján megszólalóLeo pápa ritkán hallott keménységgel ostorozta azokat a vezetőket, akik szerinte milliárdokat költenek háborúkra, miközben az oktatásra és az egészségügyre alig jut forrás. A nyilatkozat különösen nagy visszhangot kapott, mert néhány nappal korábban nyilvános szócsata alakult ki közte és Donald Trump között.

A pápa Cameroon északnyugati részén, a konfliktusok sújtotta Bamenda városában arról beszélt, hogy a világot „néhány zsarnok” pusztítja, akik a vallást is saját céljaikra használják. Szerinte a globális politikában egy ördögi kör alakult ki: az erőforrások kizsákmányolásából származó profitot fegyverekbe forgatják vissza, ami újabb destabilizációt és halált eredményez.

Ezt olvastad már?

10 napos tűzszünet Izrael és Libanon között: Trump szerint történelmi esély nyílt a békére

Iráni válság: már látszik, hatékony-e az amerikai tengeri blokád

Háború és hit: éles üzenet a nagyhatalmaknak

A pápa külön kitért a Közel-Keletre is. A Irán, Izrael és az USA közötti konfliktust „szörnyűnek” nevezte, és hangsúlyozta: Jézust nem lehet a háború igazolására használni. A Vatikán húsvéti miséjén még tovább ment, amikor kijelentette: Isten nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút indítanak.

A kijelentések hátterében a washingtoni feszültség is erősödött. Trump korábban nyilvánosan támadta a pápát külpolitikai kérdésekben, a pápa pedig jelezte: nem fél a kritikától, és továbbra is a béke mellett fog felszólalni.

A beszéd után Sarah Mullally is támogatásáról biztosította az egyházfőt, „bátor békefelhívásnak” nevezve a megszólalást. A Katolikus Egyház vezetőjének afrikai útja ráadásul stratégiai jelentőségű: ma már a világ katolikusainak több mint ötöde Afrikában él.

Az üzenet világos: a pápa szerint a béke nem új találmány, hanem döntés kérdése, és a politikai vezetők felelőssége, hogy a fegyverkezés helyett a gyógyításra, az oktatásra és az újjáépítésre költsenek.

Forrás: BBC News

Borítókép: Unsplash+