Egy dróntámadás nyomán ismét reflektorfénybe került a brit katonai jelenlét Cipruson. A konfliktus nemcsak biztonsági kérdéseket vet fel, hanem régi politikai és társadalmi feszültségeket is felszínre hoz a sziget jövőjével kapcsolatban.
Egy héttel azután, hogy drón csapódott be a ciprusi RAF Akrotiri légibázison, újra kiéleződött a vita a brit katonai bázisok szerepéről a szigetországban. A támadás során egy hangár tetején ütött lyukat a drón, ami sokak szerint a brit katonai infrastruktúra sebezhetőségére hívta fel a figyelmet. A helyiek egy része viszont attól tart, hogy a külföldi katonai jelenlét a szigetet is célponttá teszi a közel-keleti konfliktusokban.
A brit hatóságok szerint a drónt valószínűleg a Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah indította. A feltételezések szerint a támadás a térségben zajló amerikai–izraeli műveletekhez kapcsolódó megtorlási akciók része lehetett.
Ezt olvastad már?
Szlovákia kész blokkolni az Ukrajnának szánt háborús kölcsönt
Tüntetések a brit jelenlét ellen
A támadást követően több száz ember vonult utcára a ciprusi fővárosban, Nicosiaban. A demonstrálók közül sokan azt követelték, hogy a brit katonai bázisok hagyják el az országot. A tüntetők szerint a sziget biztonságát inkább veszélyezteti, mintsem erősíti a külföldi katonai infrastruktúra. A tiltakozások résztvevői közül többen hangsúlyozták: Ciprus már így is megosztott ország, és nem szeretnék, ha a geopolitikai feszültségek még inkább belehúznák a szigetet a közel-keleti konfliktusokba. Sokan a teljesen független, egységes Ciprus vízióját említették, ahol görög és török ciprióták békében élhetnek együtt.
A sziget történelmi megosztottsága 1974-re vezethető vissza, amikor Törökország megszállta az ország északi részét egy katonai puccs után. Azóta Nicosia a világ utolsó megosztott fővárosai közé tartozik, amelyet az ENSZ által felügyelt demarkációs vonal, az úgynevezett Green Line választ ketté.
Brit bázisok: stratégiai előny vagy biztonsági kockázat?
A brit katonai jelenlét Cipruson a sziget 1960-as függetlenségéhez kötődik, amikor az Egyesült Királyság megtartotta két szuverén katonai területét: az Akrotiri és Dhekelia bázisokat. Ezek a területek összesen mintegy 254 négyzetkilométert foglalnak el, és saját rendőrséggel is rendelkeznek. A brit védelmi minisztérium szerint a bázisok kulcsszerepet játszanak a mediterrán és közel-keleti régió stabilitásának fenntartásában. Az elmúlt napokban például brit vadászgépek – köztük Typhoon és F-35 típusok – járőröztek a térségben, és több iráni drónt is megsemmisítettek.
A ciprusi kormány igyekszik hangsúlyozni, hogy a dróntámadás célpontja egy brit katonai létesítmény volt, nem pedig maga Ciprus, és az ország nem vesz részt a regionális katonai műveletekben.
Mindeközben sok helyi lakos nagyobb átláthatóságot követel. Szerintük a lakosság kevés információval rendelkezik arról, milyen katonai műveletek zajlanak a brit bázisokon, és attól tartanak, hogy a sziget akaratlanul is geopolitikai feszültségek középpontjába kerülhet.
A kérdés azonban korántsem egyszerű. A bázisok létét rögzítő nemzetközi megállapodásokban az Egyesült Királyság mellett Görögország és Törökország is érintett, valamint a görög és török ciprióta közösségek képviselői. Ez azt jelenti, hogy bármilyen változtatás hosszadalmas és rendkívül összetett diplomáciai folyamatot igényelne.
